Az úgynevezett Politbarométer adataiból egyértelműen kitűnt, hogy a megkérdezettek többségét nem lelkesítette a CDU/CSU és az SPD koalíciójának a megállapodás nyomán immár küszöbönálló megalakulása. Az elmúlt két napban feltett kérdésekre válaszolók 46 százaléka vélekedett úgy, hogy a fekete-vörös koalíció képes hozzájárulni a politikai problémák megoldásához, 51 százalékuk ugyanakkor határozott nemmel válaszolt.
A gazdasággal kapcsolatban még kisebb volt a derűlátás. Csupán a megkérdezettek 35 százaléka feltételezte, hogy a gazdasági helyzet javulni fog az új kormány megalakulása nyomán, 19 százalékuk egyértelmű romlást jósolt, míg 44 százalék vélekedett úgy, hogy változás ezen a téren aligha várható.
Hasonló volt az értékelés a migráció kezelését illetően is: a többség, mintegy 70 százalék egyetértett azzal, hogy szigorításra van szükség. A válaszadók több mint a fele vélekedett úgy, hogy az illegális bevándorlás korlátázásában aligha várható változás az új kormány megalakulása után. Tizenkét százalékuk pedig egyenesen azt jósolta, hogy még rosszabb lesz a helyzet.
A tárgyalások eredményeként létrejött koalíciós megállapodást értékelve a megkérdezettek azon a véleményen voltak, hogy
sem a CDU/CSU, sem az SPD „nem nyert”.
Hetekkel korábban a többségi vélekedés még az volt, hogy a konzervatívok fölényes győztesek lehetnek. Ebből fakadt az a következtetés is, hogy a kancellárjelölt, Friedrich Merz, illetve a CDU/CSU a szociáldemokratákkal nem lesz képes végrehajtani azt a politikai változást, amelyet a kampány során ígért.
A mérsékelt várakozások ellenére a németek többsége pozitívan viszonyult a hagyományok szerint nagykoalíciónak nevezett kormányzati szövetséghez. Ötvenhat százalék válaszolta azt, hogy a CDU/CSU és az SPD között jó lesz az együttműködés, míg 37 százalék nem számít erre.
A felmérés szerint a válaszadók túlnyomó többsége, azaz 85 százalék azt feltételezte, hogy a radikális jobboldali AfD erejét a többi parlamenti párttal való elégedetlenség magyarázza, mindössze 12 százalék indokolta az AfD folyamatosan növekvő támogatottságát a párt politikájával.
Ami az egyes politikusok támogatottságát illeti, a kancellárjelölt Friedrich Merz aligha lehet büszke helyezésére. Továbbra is Németország legnépszerűbb politikusa a még ideiglenesen hivatalban lévő, és a tárcáját minden bizonnyal az új kormányban is megőrző szociáldemokrata védelmi miniszter, Boris Pistorius. Külön érdekesség, hogy a második helyre az egykori NDK-bal alakult, azóta „újjászületett” Baoldal Pártjának (Die Linke) politikusa, Gregor Gysi jött fel, megelőzve a szociáldemokrata Lars Klingbeilt, a zöldpárti Robert Habecket, illetve Annalena Baerbockot is.
Friedrich Merz a lista hetedik helyén áll eddigi legrosszabb eredményével.
A kancellárjelölt egy hajszállal előzi meg hivatalát még átmenetileg ellátó elődjét, a szociáldemokrata Olaf Scholzot. A tízes lista utolsó két helyén Sahra Wagenknecht, a róla elnevezett új baloldali párt vezetője és Alice Weidel, az AfD társelnöke áll.
Ha jövő vasárnap tartanák a Bundestag-választást, a CDU/CSU 26, az AfD pedig 24 százalékot kapna. Az SPD csak 15 százalékot érne el, a Zöldek 12 százalékon állnak. A Baloldal Pártja 10 százalékra számíthatna. Ezzel az eredménnyel a CDU/CSU és az SPD szövetségének ezúttal sem lenne kétharmados többsége.
A Politbarométer-felmérést a mannheimi Választások Kutatócsoport végezte.