Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje a védelmi és gazdasági beruházások tervéről tartott vitán, mielőtt a képviselők szavaznak a tervezetről a német parlament, a Bundestag plenáris ülésén Berlinben 2025. március 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Máris lesújtó a németek többségének a véleménye az új kormányról

A németek több mint a fele kételkedik abban, hogy a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló új kormány megalakulását követően jelentősen hozzájárulna az ország előtt álló problémák megoldásához – erről tanúskodik a ZDF exkluzív felmérése, amely közvetlenül a koalíciós megállapodás megszületése után készült.

Az úgynevezett Politbarométer adataiból egyértelműen kitűnt, hogy a megkérdezettek többségét nem lelkesítette a CDU/CSU és az SPD koalíciójának a megállapodás nyomán immár küszöbönálló megalakulása. Az elmúlt két napban feltett kérdésekre válaszolók 46 százaléka vélekedett úgy, hogy a fekete-vörös koalíció képes hozzájárulni a politikai problémák megoldásához, 51 százalékuk ugyanakkor határozott nemmel válaszolt.

A gazdasággal kapcsolatban még kisebb volt a derűlátás. Csupán a megkérdezettek 35 százaléka feltételezte, hogy a gazdasági helyzet javulni fog az új kormány megalakulása nyomán, 19 százalékuk egyértelmű romlást jósolt, míg 44 százalék vélekedett úgy, hogy változás ezen a téren aligha várható.

Hasonló volt az értékelés a migráció kezelését illetően is: a többség, mintegy 70 százalék egyetértett azzal, hogy szigorításra van szükség. A válaszadók több mint a fele vélekedett úgy, hogy az illegális bevándorlás korlátázásában aligha várható változás az új kormány megalakulása után. Tizenkét százalékuk pedig egyenesen azt jósolta, hogy még rosszabb lesz a helyzet.

A tárgyalások eredményeként létrejött koalíciós megállapodást értékelve a megkérdezettek azon a véleményen voltak, hogy

sem a CDU/CSU, sem az SPD „nem nyert”.

Hetekkel korábban a többségi vélekedés még az volt, hogy a konzervatívok fölényes győztesek lehetnek. Ebből fakadt az a következtetés is, hogy a kancellárjelölt, Friedrich Merz, illetve a CDU/CSU a szociáldemokratákkal nem lesz képes végrehajtani azt a politikai változást, amelyet a kampány során ígért.

A mérsékelt várakozások ellenére a németek többsége pozitívan viszonyult a hagyományok szerint nagykoalíciónak nevezett kormányzati szövetséghez. Ötvenhat százalék válaszolta azt, hogy a CDU/CSU és az SPD között jó lesz az együttműködés, míg 37 százalék nem számít erre.

A felmérés szerint a válaszadók túlnyomó többsége, azaz 85 százalék azt feltételezte, hogy a radikális jobboldali AfD erejét a többi parlamenti párttal való elégedetlenség magyarázza, mindössze 12 százalék indokolta az AfD folyamatosan növekvő támogatottságát a párt politikájával.

Ami az egyes politikusok támogatottságát illeti, a kancellárjelölt Friedrich Merz aligha lehet büszke helyezésére. Továbbra is Németország legnépszerűbb politikusa a még ideiglenesen hivatalban lévő, és a tárcáját minden bizonnyal az új kormányban is megőrző szociáldemokrata védelmi miniszter, Boris Pistorius. Külön érdekesség, hogy a második helyre az egykori NDK-bal alakult, azóta „újjászületett” Baoldal Pártjának (Die Linke) politikusa, Gregor Gysi jött fel, megelőzve a szociáldemokrata Lars Klingbeilt, a zöldpárti Robert Habecket, illetve Annalena Baerbockot is.

Friedrich Merz a lista hetedik helyén áll eddigi legrosszabb eredményével.

A kancellárjelölt egy hajszállal előzi meg hivatalát még átmenetileg ellátó elődjét, a szociáldemokrata Olaf Scholzot. A tízes lista utolsó két helyén Sahra Wagenknecht, a róla elnevezett új baloldali párt vezetője és Alice Weidel, az AfD társelnöke áll.

Ha jövő vasárnap tartanák a Bundestag-választást, a CDU/CSU 26, az AfD pedig 24 százalékot kapna. Az SPD csak 15 százalékot érne el, a Zöldek 12 százalékon állnak. A Baloldal Pártja 10 százalékra számíthatna. Ezzel az eredménnyel a CDU/CSU és az SPD szövetségének ezúttal sem lenne kétharmados többsége.

A Politbarométer-felmérést a mannheimi Választások Kutatócsoport végezte.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 11:12
×
×
×
×