Infostart.hu
eur:
384.89
usd:
328.51
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje a védelmi és gazdasági beruházások tervéről tartott vitán, mielőtt a képviselők szavaznak a tervezetről a német parlament, a Bundestag plenáris ülésén Berlinben 2025. március 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Máris lesújtó a németek többségének a véleménye az új kormányról

A németek több mint a fele kételkedik abban, hogy a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló új kormány megalakulását követően jelentősen hozzájárulna az ország előtt álló problémák megoldásához – erről tanúskodik a ZDF exkluzív felmérése, amely közvetlenül a koalíciós megállapodás megszületése után készült.

Az úgynevezett Politbarométer adataiból egyértelműen kitűnt, hogy a megkérdezettek többségét nem lelkesítette a CDU/CSU és az SPD koalíciójának a megállapodás nyomán immár küszöbönálló megalakulása. Az elmúlt két napban feltett kérdésekre válaszolók 46 százaléka vélekedett úgy, hogy a fekete-vörös koalíció képes hozzájárulni a politikai problémák megoldásához, 51 százalékuk ugyanakkor határozott nemmel válaszolt.

A gazdasággal kapcsolatban még kisebb volt a derűlátás. Csupán a megkérdezettek 35 százaléka feltételezte, hogy a gazdasági helyzet javulni fog az új kormány megalakulása nyomán, 19 százalékuk egyértelmű romlást jósolt, míg 44 százalék vélekedett úgy, hogy változás ezen a téren aligha várható.

Hasonló volt az értékelés a migráció kezelését illetően is: a többség, mintegy 70 százalék egyetértett azzal, hogy szigorításra van szükség. A válaszadók több mint a fele vélekedett úgy, hogy az illegális bevándorlás korlátázásában aligha várható változás az új kormány megalakulása után. Tizenkét százalékuk pedig egyenesen azt jósolta, hogy még rosszabb lesz a helyzet.

A tárgyalások eredményeként létrejött koalíciós megállapodást értékelve a megkérdezettek azon a véleményen voltak, hogy

sem a CDU/CSU, sem az SPD „nem nyert”.

Hetekkel korábban a többségi vélekedés még az volt, hogy a konzervatívok fölényes győztesek lehetnek. Ebből fakadt az a következtetés is, hogy a kancellárjelölt, Friedrich Merz, illetve a CDU/CSU a szociáldemokratákkal nem lesz képes végrehajtani azt a politikai változást, amelyet a kampány során ígért.

A mérsékelt várakozások ellenére a németek többsége pozitívan viszonyult a hagyományok szerint nagykoalíciónak nevezett kormányzati szövetséghez. Ötvenhat százalék válaszolta azt, hogy a CDU/CSU és az SPD között jó lesz az együttműködés, míg 37 százalék nem számít erre.

A felmérés szerint a válaszadók túlnyomó többsége, azaz 85 százalék azt feltételezte, hogy a radikális jobboldali AfD erejét a többi parlamenti párttal való elégedetlenség magyarázza, mindössze 12 százalék indokolta az AfD folyamatosan növekvő támogatottságát a párt politikájával.

Ami az egyes politikusok támogatottságát illeti, a kancellárjelölt Friedrich Merz aligha lehet büszke helyezésére. Továbbra is Németország legnépszerűbb politikusa a még ideiglenesen hivatalban lévő, és a tárcáját minden bizonnyal az új kormányban is megőrző szociáldemokrata védelmi miniszter, Boris Pistorius. Külön érdekesség, hogy a második helyre az egykori NDK-bal alakult, azóta „újjászületett” Baoldal Pártjának (Die Linke) politikusa, Gregor Gysi jött fel, megelőzve a szociáldemokrata Lars Klingbeilt, a zöldpárti Robert Habecket, illetve Annalena Baerbockot is.

Friedrich Merz a lista hetedik helyén áll eddigi legrosszabb eredményével.

A kancellárjelölt egy hajszállal előzi meg hivatalát még átmenetileg ellátó elődjét, a szociáldemokrata Olaf Scholzot. A tízes lista utolsó két helyén Sahra Wagenknecht, a róla elnevezett új baloldali párt vezetője és Alice Weidel, az AfD társelnöke áll.

Ha jövő vasárnap tartanák a Bundestag-választást, a CDU/CSU 26, az AfD pedig 24 százalékot kapna. Az SPD csak 15 százalékot érne el, a Zöldek 12 százalékon állnak. A Baloldal Pártja 10 százalékra számíthatna. Ezzel az eredménnyel a CDU/CSU és az SPD szövetségének ezúttal sem lenne kétharmados többsége.

A Politbarométer-felmérést a mannheimi Választások Kutatócsoport végezte.

Címlapról ajánljuk
Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.
Általános undor kezd kialakulni az amerikai eszközökkel szemben

Általános undor kezd kialakulni az amerikai eszközökkel szemben

Hatottak a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és Grönland elfoglalásának megerősítése, a piacok nem fogadták jól, és ma is lefelé tartanak. Az európai lefordulás után egyre nagyobb az esés az amerikai részvénypiacokon, az emelkedést korábban vezető nagy tech papírok, az Nvidia, a Tesla, az Amazon, a Microsoft ma mind lefordultak. Közben gyengül a dollár, emelkednek az állampapírhozamok. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×