Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Vladislav Surkov, Russias deputy prime minister, pauses during a   session at the Open Innovations International Forum for Innovative   Development in Moscow, Russia, on Wednesday, Oct. 31, 2012. The Forum   brings together representatives from business, the authorities, and   sciences, to share experiences and analyse fundamental global trends.   Photographer: Bloomberg *** Local Caption *** Vladislav Surkov
Nyitókép: Andrey Rudakov/Bloomberg/ Getty Images

Egykori Kreml-főstratéga: az Európai Unió és a NATO is összeomolhat

Vlagyiszlav Szurkov, a Kreml egykori főstratégája hosszú hallgatás után adott interjút. Vlagyimir Putyin korábbi tanácsadója, egykori miniszterelnök-helyettes szerint a NATO és az EU összeomolhat, a világ pedig egy tekintélyelvűbb irányba halad. Az egykori miniszterelnök-helyettes azt jósolja, hogy a kínai és az orosz civilizáció együtt fog működni a jövőben.

Vlagyiszlav Szurkov a putyini politikai rendszer egyik fő "építésze" volt, aki hosszú éveken át a Kreml ideológiai gépezetének kulcsfigurájaként működött. Most hosszú idő után a L'Expressnek adott interjút. Az "új Raszputyinnak" is nevezett Vlagyiszlav Szurkov két évtizeden át suttogott Vlagyimir Putyin fülébe.

„A Kreml mágusa” néven is emlegetett Szurkov a háború előtti években is radikális nézeteket hangoztatott Ukrajnáról, és most is fenntartja álláspontját. Szerinte Ukrajna mesterséges állam, amelyet természetes darabokra kell felosztani.

A Portfolio által szemlézett interjúban Vlagyiszlav Szurkov azt mondta, hogy Oroszország céljai Ukrajnában nem változtak, stratégiai szinten továbbra is az ország felszámolása a cél, míg a taktikai lépések a helyzethez igazodnak. Hangsúlyozta, hogy az orosz világ koncepciójának, ideológiájának nincsenek konkrét határai, jelen van mindenütt, ahol Oroszország befolyása érvényesül, akár katonai, gazdasági, kulturális vagy információs szinten.

A volt tanácsadó az európai és amerikai politikai rendszereket bírálva azt állítja, hogy a Nyugatnak saját peresztrojkán kell átesnie, és nem kizárt, hogy a NATO és az EU összeomlik. A jelenlegi nemzetközi konfliktusokat egy nagyobb geopolitikai átrendeződés részének tekinti, amely szerinte a „Nagy Észak” – Oroszország, Európa és az Egyesült Államok – hosszú távú egységét fogja eredményezni.

Az Európai Unió jövője

Az EU-val kapcsolatban Szurkov azt állítja, hogy az orosz birodalom romjain épült, és saját túlzott expanziójának lett az áldozata. Úgy véli, hogy az unió két lehetőség előtt áll: vagy föderációvá válik, vagy visszatér egy pusztán gazdasági közösség státuszába. Megjegyezte, hogy az „europutyinisták” és „eurotrumpisták” egyre erősebbek, és ők lehetnek Európa jövőbeli meghatározó erői.

Egyetért Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel abban, hogy a liberális demokrácia univerzális felsőbbrendűségének gondolata halott. Mint fogalmazott: a liberalizmus és a liberális demokrácia nem haldoklik, de az az elképzelés, hogy ezek önmagukban felsőbbrendűek más rendszerekhez képest, halott. Donald Trump és a putyinizmus közötti párhuzamokat Szurkov nem tagadja, de szerinte nem egyértelmű, hogy Trump tudatosan használta volna az ő politikai technikáit. Ugyanakkor úgy látja, hogy Trump közelebb áll Putyin politikai filozófiájához, mint Emmanuel Macron.

Kína szerepével kapcsolatban úgy véli, hogy a kínai és az orosz civilizáció együtt fog működni a jövőben.

Szerinte a világ két nagy blokkra oszlik majd: egy kínai vezetésű déli civilizációra és egy északi civilizációra, amely Oroszországot, Európát és az Egyesült Államokat foglalja magában.

Szurkov az interjú végén elmondta, hogy a politikai életből visszavonult, és magánéletével foglalkozik. Arra a kérdésre, hogy Oroszország ma olyan-e, amilyennek 1999-ben elképzelte, határozottan igennel válaszolt: „99,9 százalékban igen.”

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×