Infostart.hu
eur:
361.73
usd:
309.99
bux:
151850.32
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálatának felvételén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) és Marco Rubio amerikai külügyminiszter (b2) tárgyal az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeiről a szaúdi fővárosban, Rijádban 2025. február 18-án. Mellettük Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti ügyekben illetékes megbízottja (b), Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó (b3), Moszaad bin Mohammad al-Aiban szaúdi nemzetbiztonsági tanácsadó (k, jobbra), Fejszál bin Farhán asz-Szaúd herceg, szaúd-arábiai külügyminiszter (k, balra) és Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Megvan, mikor folytatódnak az orosz–amerikai tárgyalások Ukrajnáról

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szolgált új részletekkel a soron következő rijádi eseményről, amit a jövő hétfői napon fognak tartani.

Usakov, aki erről szerdán állapodott meg Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, elmondta, hogy az orosz felet Grigorij Karaszin, az orosz parlementi felsőház külügyi bizottságának elnöke és Szergej Beszeda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójának tanácsadója fogja képviselni.

Az orosz elnöki tanácsadó elmondta, hogy Waltzcal megvitatta az orosz és az amerikai szakértői csoportok találkozójának kérdését, elsősorban a fekete-tengeri hajózás biztonságára vonatkozó amerikai kezdeményezés perspektíváiról. Emlékeztetett arra, hogy a 2022 júliusában António Guterres ENSZ-főtitkár közreműködésével és részvételével megkötött csomagmegállapodások nem működtek maradéktalanul.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy Európa militarizálódni kezdett, és „háború pártjává vált”.

„A Brüsszelből és az európai fővárosokból érkező jelzések most főképp Európa militarizálásának terveire vonatkoznak, ami egyértelműen ellentétes az orosz és az amerikai elnöknek azzal a szándékával, hogy a békés rendezési folyamatra való áttérés módját keressék. Európa önmaga militarizálásába kezdett, és úgy tűnik, a háború pártjává vált” – fogalmazott.

Peszkov szerint Moszkva nem kapott arra vonatkozó jelzést Brüsszeltől, hogy kész lenne a tárgyalási folyamat megkezdésére.

(Címlapképünkön: Rijád, 2025. február 18. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) és Marco Rubio amerikai külügyminiszter (b2) tárgyal az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeiről a szaúdi fővárosban. Mellettük Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti ügyekben illetékes megbízottja (b), Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó (b3), Moszaad bin Mohammad al-Aiban szaúdi nemzetbiztonsági tanácsadó (k, jobbra), Fejszál bin Farhán asz-Szaúd herceg, szaúd-arábiai külügyminiszter (k, balra) és Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.)

Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Magyar Péter felszólította az előző rendszer milliárdos haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját

Magyar Péter felszólította az előző rendszer milliárdos haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját

A kormány folytatja az előző ciklusokban kiszervezett állami vagyon visszaszerzését, melyben a legfrissebb fejlemény az, hogy a Duna Aszfalt több mint 100 milliárd forintot fizet vissza az államnak számolt be Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon. Az új kabinet eddig több mint húsz ügyben, mintegy 1700 milliárd forint értékben tett feljelentést, miközben zajlik az alapítványokba szervezett vagyon állami visszavétele és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása. A kormányzat felszólította az elmúlt másfél évtized haszonélvezőit a jogtalanul megszerzett közpénzek önkéntes visszafizetésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×