Infostart.hu
eur:
355.9
usd:
305.95
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Az orosz hadsereg által a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ főigazgatójának szervezett látogatáson készített képen a zaporizzsjai atomerőmű a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai terület Oroszország által elfoglalt részén, Enerhodarban 2023. március 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Zelenszkij megszólalt a zaporizzsjai atomerőműről

A zaporizzsjai atomerőmű tulajdonjogának kérdéséről Ukrajna nem tárgyalt az Egyesült Államokkal, de a létesítmény ukrán ellenőrzés nélkül nem fog tudni működni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Oslóban, Jonas Gahr Store norvég miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján.

Zelenszkij szavai szerint az Egyesült Államok „el akarja venni” a zaporizzsjai atomerőművet az oroszoktól, akik most megszállás alatt tartják. „De (az amerikaiak) befektetni, modernizálni is akarnak, ami már más kérdés. Beszélhetünk erről, de a tulajdonjog kérdéséről nem beszéltünk (Donald) Trump (amerikai) elnökkel” – mondta újságírói kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón, amelyről videofelvételt tett közzé az ukrán elnöki iroda hivatalos YouTube-csatornáján. Felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőművek Ukrajnában állami tulajdonban vannak, és az európai hálózathoz kapcsolódnak. „Számunkra ezek az energiabiztonság komoly garanciái” – fűzte hozzá Zelenszkij.

Az ukrán elnök a médiában terjesztett információkkal kapcsolatban, amelyek szerint Trump fontolóra veszi a megszállt Krím orosz területként való elismerését a háború befejezéséről szóló lehetséges megállapodás részeként, kijelentette, hogy az amerikai elnök a vele folytatott megbeszéléseken nem vetette fel a félsziget hovatartozásának kérdését. Hozzátette, hogy még tavaly szeptemberben New Yorkban beszélgetett vele a Krímről. „Érdekelte, hogy az ukránok miért szeretik annyira a Krímet, mert ő ezt hallotta róla” – mesélte, majd közölte: azt válaszolta Trumpnak, hogy a Krím egyedi természeti kincs, és Ukrajna szerves része.

Az államfő közölte, hogy az ukrán tárgyalóküldöttség hétfőn Szaúd-Arábiában átadja az Egyesült Államoknak azoknak az ukrajnai polgári infrastrukturális létesítményeknek a listáját, amelyeket meg kell védeni Oroszország támadásaival szemben. Szerinte erre azért van szükség, hogy elkerüljék a részleges tűzszünetről szóló megállapodások esetleges eltérő értelmezését. "Amiről Trump elnökkel beszéltünk, annak az a lényege, hogy a tűzszünet mindkét ország energiarendszerének biztonságát szolgálja, illetve ebbe beleértendő az energetikai és más polgári infrastruktúra elleni csapásmérések leállítása is" - fejtette ki. Zelenszkij elmondta, hogy hétfőn Szaúd-Arábiában az amerikai tisztségviselők külön-külön találkoznak az ukrán és az orosz delegációval.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter felmentette a TEK főigazgatóját, nagy átalakítás jön

Magyar Péter május 27-vel felmentette Hajdu János tábornokot a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatói pozíciójából – tudatta a kormányfő kedd este a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×