Infostart.hu
eur:
386.79
usd:
334.09
bux:
124326.91
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. A kongresszuson határoznak a párt választási programjáról. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Hetekig tartó politikai szenvedés jöhet a német választások után

A konzervatív CDU/CSU győzött az előrehozott német parlamenti választásokon. A keresztény pártok szövetsége az előzetes eredménye szerint a voksok 28,4 százalékával végzett az első helyen. A nagy győztes azonban a radikális jobboldali AfD párt, amely a szavazatok 20,1 százalékát szerezte meg, 9,7 százalékkal többet, mint a három évvel ezelőtti parlamenti választásokon.

A vasárnap esti részeredmények szerint alapjában beigazolódtak az előzetes várakozások. A korábbi előjelzéseknek megfelelően a Friedrich Merz vezette konzervatív pártszövetség 4,3 százalékot javított 2021 szeptemberi teljesítményén. Szinte bizonyos, hogy az ellenzék vezető pártjából a megalakítandó kormány vezetőjévé lép elő.

Ugyanakkor a nagy győztes az Alternatíva Németországnak (AfD) párt, amely mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni harc képviseletével 10 százalékkal erősítette meg korábbi támogatottságát.

A előehózott választások nagy vesztese az eddigi kancellár, Olaf Scholz által képviselt szociáldemokrata SPD, amely 2021 szeptemberi fölényes győzelméhez képest a voksok 16,3 százalékával 9,4 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett.

Ez a magyarázata annak, hogy a részeredmények közzététele után a kancellár vállalta a felelősséget a történelmi kudarcért, ugyanakkor gratulált a rivális győztes CDU/CSU-nak.

Az SPD-nél kisebb csapás érte a szociáldemokraták eddigi koalíciós partnerét, a Zöldek Pártját, amely 12,4 százalékot szerezve "mindössze" 2,3 százalékot esett vissza.

A kisebb pártok közül a két nagy vesztes, a hárompárti koalíciót tavaly novemberben felrobbantó liberális FDP, amely az késő esti részeredmények alapján a parlamenti bejutáshoz szüksége 5 százalék határán mozog, akárcsak a több mint egy évvel ezelőtt alakult új radikális baloldali párt, a BSW.

A kis pártok nagy győztese az egykori NDK-s múlttal rendelkező Baloldal Pártja, a Die Linke, amely a voksok csaknem 9 százalékát szerezte meg.

A győztes Friedrich Merz, a konzervatívok kancellárjelöltje első nyilatkozatában köszönetet mondotta szavazóknak, egyben a kisebbik keresztény párt, a CSU vezetőjének, Markus Södernek.

Merz cselekvőképes kormányt ígért, hangsúlyozva, hogy az általa vezetett kormány igyekszik visszanyerni Németország megtépázott európai, illetve nemzetközi tekintélyét. A konzervatív kancellárjelölt megerősítette, hogy az illegális meneküllek befogadásának, illetve kitoloncolásának szigorítása mellett legfőbb törekvése a gazdaság talpra állítása, valamint Németország biztonságának erősítése.

Rendkívül elégedetten nyilatkozott pártja szerepléséről Alice Weidel az AfD társelnöke.

A párt kancellárjelöltje a korábbi elutasítások ellenére ismételtem hangsúlyozta hogy az AfD kész az CDU/CSU-val való együttműködésre, ugyanakkor a leghatározottabban folytatni kívánja eddigi migrációs politikáját.

A legfrissebb beszámolók szerint késő estére 5 százalék alá csökkent a liberális FDP támogatottsága, amely ugyanakkor a hajnalra várható előzetes végeredményig még változhat. Lindner mégis kitartott az általa vezetett párt liberális politikája mellett. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a kudarc Lindner pártelnöki állásába kerülhet.

Az előzetes eredmények alapján elemzők szerint teljességgel kizárt, hogy a Németországnak kétpárti koalíciója lehet.

A legvalószínűbb opció lehet az CDU/CSU, valamint az SPD és a Zöldek esetleges koalíciója, de nem kizárt egy kisebb párt esetleges koalíciós részvétele sem. Értesülések szerint a kialakult "szűk keresztmetszetek" azt valószínűsítik, hogy a CDU/CSU győzelme ellenére a kormányalakítás heteket vehet igénybe.

A választások előzetes végeredménye hétfő hajnalra, míg a hivatalos végeredmény a jövő hét közepére várható.

A vasárnapi választásra az új választójogi törvény alapján került sor. Ennek része, hogy a Bundestag az eddigi 736 helyett mostantól 630 képviselői hellyel rendelkezik, és a többséghez minimum 316 mandátum kell.

Beszámolók szerint a részvétel rendkívül magas volt, meghaladva a 80 százalékot.

Címlapról ajánljuk
Dúró Dóra: kitörési pont lehet az Öböl-országokkal való gazdasági kapcsolat
Aréna

Dúró Dóra: kitörési pont lehet az Öböl-országokkal való gazdasági kapcsolat

A választásig hátralévő időszakra beszélgetéssorozatot indított az InfoRádió, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok politikusait, szakpolitikusait az általános belpolitikai kérdések mellett gazdasági elképzeléseikről és külpolitikai megfontolásaikról is kérdezze. A Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk és a DK elfogadta a meghívást, a Tisza nem kívánt élni a lehetőséggel. Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője, képviselőjelöltje a Mi Hazánk álláspontját ismertette.

Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

A kormány nem csökkenti a kis benzinkutak kiskereskedelmi adóját, kidolgoznak ugyanakkor egy támogatási rendszert a kiskutak megsegítésére – erről állapodtak meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Független Benzinkutak Szövetségének képviselői. Támogatásra azért van szükség, mert az árszabályozás miatt a kis kutaknak vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális hasznuk keletkezik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Mindent megmozgatnak a tárgyalások érdekében, de tovább üvöltenek a fegyverek, nem csitul az iráni háború - Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború eseményeivel

Mindent megmozgatnak a tárgyalások érdekében, de tovább üvöltenek a fegyverek, nem csitul az iráni háború - Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború eseményeivel

Különleges erőket és elit deszantosokat vezényel Donald Trump amerikai elnök a Közel-Keletre, miközben arról beszélt tegnap is, hogy elkezdtek tárgyalni Iránnal a háború lezárásáról. Teherán továbbra is azt állítja: nincs semmilyen tárgyalás. Izrael átfogó szárazföldi hadjáratot kezdett Libanon területén, minden jel arra mutat, hogy megszállják az ország déli részét. Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia közben komolyan mérlegeli, hogy beszéllnak a háborúba Izrael és Amerika oldalán, mivel Teherán folyamatosan támadja a területüket. Közben iráni és amerikai oldalról is megjelentek konkrét tervek arra vonatkozóan, hogy képzelik el a felek a háború lezárását, illetve sorra ajánlják fel semleges országok segítségüket a háború lezárását elérni hivatott tárgyalások közvetítésében. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború keddi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×