Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
22 January 2022, Berlin: The future federal chairman of the CDU, Friedrich Merz. Photo: Michael Kappeler/dpa (Photo by Michael Kappeler/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Michael Kappeler/picture alliance via Getty Images

Friedrich Merz és Olaf Scholz a választások után nem kíván közös kormányban helyet foglalni

Elemzők szerint aligha kétséges, hogy Németország következő kancellárja a konzervatív CDU elnöke, egyben a keresztény pártok közös jelöltje, Friedrich Merz lesz, de ha nagykoalíciós kormány lesz, akkor abban nem kap szerepet a jelenlegi kancellár.

A hétfő esti műsor a vasárnapi előre hozott parlamenti választások előtti utolsó olyan fórum volt, amelyen Friedrich Merz mellett a másik három kancellárjelölt, a még néhány napig hivatalban lévő, de a tisztségért újrainduló szociáldemokrata Olaf Scholz, valamint a zöldpárti Robert Habeck és az AfD-társelnök Alice Weidel együttesen válaszolhatott a kérdésekre. Azokat azonban a korábbiaktól eltérően nem a közszolgálati, valamint a kereskedelmi televíziók profi műsorvezetői tették fel, hanem a potenciális választók, akik az ország minden tájáról az ARD vendégei voltak. A kérdések a nyugdíjrendszertől a külpolitikán keresztül egészen az úgynevezett Németország-bérlet jövőjéig terjedtek.

Már a bevezetőben nagy érdeklődés övezte azt a potenciális forgatókönyvet, hogy a felmérések szerint győzelemre esélyes, a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló nagykoalíció kancellárjelöltjei, azaz Merz és Scholz hogyan férnének meg egymással. Aligha véletlen, hogy a kérdésre mindketten szinte szó szerint hasonlóan válaszoltak: "sehogy". Mind a hivatalban levő kancellár, mind nagy esélyes kihívója egyértelművé tette, hogy

a választások után nem kívánnak közös kormányban helyet foglalni.

"Mindketten úgy gondoljuk, hogy ez valószínűtlen" – hangoztatta Merz, akivel Scholz teljes mértékben egyetértett. "Én kancellár akarok maradni, ő pedig kancellár akar lenni" – jelentette ki.

Elemzők szerint az esetleges nagykoalícióban az első számú szociáldemokrata politikus az országosan rendkívül népszerű védelmi miniszter, Boris Pistorius lenne.

Nem véletlen az sem, hogy nagy volt az érdeklődés a Scholz-komány által 2023-ban bevezetett, a konzervatívok által sokat bírált szociális juttatás, az úgynevezett Bürgergeld jövőjét illetően. Ez a támogatás azokat illeti, akik saját jövedelemből nem képesek fedezni létfenntartásukat: az összeg a kezdeti havi 502 euróról 2024 januárjától 563 euróra emelkedett. A CDU kancellárjelöltje szerint aki tud dolgozni, de ezt nem teszi, a jövőben nem kapja a Bürgergeldet. Támogatásáról biztosította ugyanakkor a Németország-bérletet, azt ugyanakkor hozzátette, hogy "pénzügyileg életképes" folytatásra van szükség.

Merz kifogásolta, hogy a mostani választási kampányban viszonylag kevés vita folyt a klímapolitikáról. Szerinte ezen a téren a zöldpárti politikával szemben nem több szabályozásra, hanem technológiai nyitottságra és innovációra van szükség.

A hivatalban lévő kancellár, Olaf Scholz a stabil nyugdíjszint biztosítása mellett emelt szót. Szerinte a nyugdíjak emelésének lépést kell tartania a bérek emelkedésével, a törvényes nyugdíjkorhatárt pedig nem szabad emelni. Mindezt támogatásáról biztosította a zöldpárti kancellárjelölt, Robert Habeck is, aki mindenekelőtt a klímavédelem mellett emelt szót. A leghatározottabban állást foglalt a a CDU által ezzel kapcsolatban hangoztatott technológiai nyitottság ellen.

"Aki a technológiai nyitottságot emeli ki, az az éghajlati célokat támadja" – jelentette ki. Ha Németország összeomlik a klímavédelem miatt, akkor Európa is összeomlik, és a globális felmelegedés elleni küzdelemnek akkor vége lesz szerinte, és ennek a kimenetele a németországi választástól is függ.

Az AfD kancellárjelöltje, Alice Weidel elismerte, hogy a szakképzett munkaerő bevándorlására szükség van.

"A menekültügyi bevándorlást meg kell különböztetni a munkaerőpiacra irányuló bevándorlástól"

– fogalmazott Weidel, aki szerint illegális bevándorolókra nincs szükség, őket ki kell utasítani. A fiatal generációnak – mint fogalmazott – szabadságban kell élnie. Mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy családot alapítson úgy, ahogy akar. "Az azonos neműek polgári élettársi kapcsolatait ugyanakkor házasságként kell kezelni, anélkül hogy ez érintené a férfi és a nő közötti házasság intézményét" – idézte az ARD Weidelt, akit több vendég is faggatott személyes élethelyzetéről. Alice Weidel bejegyzett élettársi kapcsolatban él feleségével és két gyermekével. "Úgy gondolom, hogy civil élettársi kapcsolatunk nem lehet másodlagos a hagyományos házassághoz képest" – jelentette ki.

A legfrissebb, az ZDF által ismertetett közvélemény-kutatás adatai szerint a CDU/CSU támogatottsága 30 százalékos. 20 százalékkal az AfD a második, míg az SPD 16, a Zöldek Pártja pedig 14 százalékon áll. Továbbra is a hagyományos Baloldal Pártja, a Die Linke az a párt, amely 7 százalékkal még bejuthat a Bundestagba míg a radikális baloldali BSW, valamint a liberális FDP egyaránt 4-4 százalékra számíthat.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×