Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Palesztin férfiak visszatérnek a Gázai övezet déli részén található Rafahba 2025. január 19-én. Ezen a napon életbe lépett a tűzszünet a Gázai övezetben, miután az iszlamista Hamász terrorszervezet átadta a közvetítőknek a három, január 19-én kiszabaduló izraeli túsz nevét. Mindhárman fiatal nők, akiket kibucbéli otthonukból, illetve egyiküket a Nova zenei fesztiválról rabolták el 2023. október 7-én terrortámadásukban a Hamász fegyveresei.
Nyitókép: MTI/AP/Mariam Dagga

Egy izraeli fogolyért harminc palesztin terrorista – ezért repedezik az izraeli kormányegység

A gázai tűzszünetnek és fogolycserének három szakasza lesz, az első hat hétig tart – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Nagy Dávid hozzátette: az első periódusban a tervek szerint hetente három-négy személyt ad át Izraelnek a Hamász, majd ennek az időszaknak a végén további tizennégy, Gázába hurcolt civilt engednek szabadon, cserébe pedig csaknem kétezer palesztin terroristát eresztenek el.

A Hamász iszlamista terrorszervezet a közvetítőkön keresztül kötött túszalkunak megfelelően vasárnap átadott három izraeli túszt a Vöröskeresztnek. Három fiatal nőt engedtek szabadon, akiket 2023. október 7-én a Kfar Aza kibucból, illetve a Nova zenei fesztiválról raboltak el a Hamász terrortámadásában. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban felidézte, hogy legutóbb 2023 novemberében hirdettek ki tűzszünetet a Gázai övezetben, a felek azóta különböző tárgyalások útján próbálták meg elérni a fegyvernyugvást, illetve a túszcseréket. Tizenöt hónapon át tartó folyamatos harcok után most eredményesen zárultak az egyeztetések, így életbe lépett a tűszünet a térségben.

Nagy Dávid úgy véli, azért ment át ennyire nehezen az izraeli kormányon a döntés, mert egyes kormánytagok – főként a jobbközép Likudtól jobbra elhelyezkedő pártok politikusai – szerint „megalázó” a tűzszünet Izrael számára, ugyanis az gondolják, hogy aláássa a háborúban eddig elért eredményeket, illetve kifogásolják azt is, hogy elítélt palesztin fogvatartottakat kell szabadon bocsátani izraeli túszokért cserébe. Az ellenkezőknél leginkább az verte ki a biztosítékot, hogy egy izraeli civil elengedéséért mintegy harminc bebörtönzött palesztin terroristát kell átadnia a zsidó államnak. Ilyen feltételek mellett ezek a kormánytagok nem támogatták a tűzszünetet, és a Zsidó Erő nevű párt azonnal kilépett a kormányból is. Az elemző hozzátette: ez a párt egyértelművé tette, hogy addig nem vállal szerepet a kormányzásban, amíg nem kezdődnek el újra a harcok Gázában, illetve nem indítanak támadást a Hamász teljes felszámolására.

Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek és pártjának a Zsidó Erő kilépésével is megvan a többsége, tehát a kormány működése nem került veszélybe, de Nagy Dávid megjegyezte, hogy ez „már csak szűkebb többség”, illetve

vannak még olyan kormánytagok, akik nem jelentették ugyan be kilépésüket, de „erősen lebegtették” az utóbbi időben.

Közben a kormányfő és a kabinet számos tagja többször is hangsúlyozta, hogy átmeneti tűszünetről született megállapodás, és nincs szó arról, hogy teljesen felhagynának a háborúval, mert a cél nem változott, ami továbbra is a Hamász megsemmisítése. Benjamin Netanjahunak ezekkel az üzenetekkel az lehet a célja, hogy valahogy maga mellett tartsa az elégedetlenkedő kormánytagokat.

A tűzszünetnek és a fogolycserének három szakasza lesz. Az első periódus legelején engedték el a három izraeli nőt. Nagy Dávid úgy fogalmazott, a Hamász „egyfajta győzelmi demonstrációt tartott” a túszok átadásakor, ami egy téren történt, és órási tömeg csődült össze. A terrorszervezet katonái zászlókat lengetve kiabáltak és kántáltak, amivel a szakértő szerint azt próbálták mutatni a külvilág felé, hogy az ő akaratuk érvényesült leginkább a megállapodás során, ami az ő olvasatukban egyértelmű győzelem.

Az egyezség értelmében a tűzszünet első fázisa hat hétig tart, és a tervek szerint hetente három-négy személyt ad át Izraelnek a Hamász,

majd ennek az időszaknak a végén további tizennégy, Gázába hurcolt és ott fogva tartott civilt engednek szabadon, cserébe pedig csaknem kétezer palesztin terroristát eresztenek el.

Több mint egy évvel ezelőtt egy magyar túszt is elrabolt a Hamász, de az eddigi információk alapján ő nem szerepel azon a listán, amelyen annak a 33 személynek a neve van, akiket az első szakaszban engednek el. A magyar fogvatartottról nincsenek új információk, így azt sem lehet tudni biztosan, hogy életben van-e még. Nagy Dávid hozzátette: korábban 98 túszról lehetett hallani, közülük hármat engedtek el vasárnap, de

nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a további 95 személy él, mert nem közöl róluk semmit a Hamász.

Joe Biden leköszönő amerikai elnök arról beszélt, hogy az Egyesült Államok is segít a túszcserében. A szakértő megjegyezte: nemcsak az amerikai, hanem az egyiptomi és a katari vezetés is részt vett a tárgyalások koordinálásában. Az első gázai túszátadásnál a Vöröskereszt volt jelen, de ezzel kapcsolatban Nagy Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezetnek „elég rossz a hírneve” Izraelben, mert az elmúlt tizenöt hónapban „nem sok erőfeszítést tett azért, hogy a túszokat, fogvatartottakat meglátogassa vagy ténylegesen támogassa”.

(A nyitóképen: palesztin férfiak visszatérnek a Gázai övezet déli részén található Rafahba 2025. január 19-én. Ezen a napon életbe lépett a tűzszünet a Gázai övezetben, miután a Hamász átadta a közvetítőknek a három, január 19-én kiszabaduló izraeli túsz nevét. Mindhárman fiatal nők, akiket kibucbéli otthonukból, illetve egyiküket a Nova zenei fesztiválról rabolták el 2023. október 7-én a Hamász fegyveresei.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több milliárdnyi régi pénzt őriznek a németek, nem véletlenül

Több milliárdnyi régi pénzt őriznek a németek, nem véletlenül

Még mindig kinn van több milliárd márka az embereknél, és a Bundesbank továbbra sem válogatós, legalábbis ami a forgalomból huszonnégy évvel ezelőtt az euró által kiszorított német márka becserélését illeti. Munka akad bőven, a „régi pénz” jelentős részét a németek különböző okokból még mindig őrzik.

Szembeszállnak Donald Trumppal az EU vezető országai

Közös nyilatkozatban figyelmeztetett az eszkaláció veszélyére vasárnap az a nyolc európai ország, amely ellenzi, hogy az Egyesült Államok annektálja Grönlandot, s amelyekkel szemben Donald Trump amerikai elnök februártól 10 százalékos vámot helyezett kilátásba.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×