eur:
404.74
usd:
392.8
bux:
87600.75
2025. február 11. kedd Bertold, Marietta
Tüntetők a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok kiszabadítását követelik a túszokat ábrázoló molinókat tartva az izraeli parlamentnél Jeruzsálemben 2025. január 14-én. Ezen a napon Itamár Bengvír izraeli nemzetvédelmi miniszter, a Zsidó Erő radikális jobboldali párt elnöke elismerte, hogy a 2023. október 7-i túszejtés óta ő maga és pártja akadályozta a túszcsere-megállapodás megkötését a Hamásszal. Az izraeli hatóságok szerint a Gázai övezetben még fogva tartott 98 túsz többsége életben van.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Izrael meghozta a nagy döntést

Az izraeli kormány jóváhagyta a tűzszüneti megállapodást a Gázai övezetben és a túszalkut szombat hajnalban. A megállapodást 24 kormánytag támogatta, nyolc ellene szavazott.

A kormányülés péntek este kezdődött és több mint hat órán át tartott. Az egyezmény ellen és a háború folytatása mellett szavaztak a szélsőjobboldali pártok miniszterei, akikhez csatlakozott Benjámin Netanjahu kormányzó Likud pártjának két tagja is. Az ultraortodox kormánytagok a szombat beköszöntével elhagyták az ülést, de írásban utasítást hagytak igen szavazatuk számba vételére.

A kormány döntése után az igazságügyi minisztérium közzétette azoknak a palesztin foglyoknak a listáját, akiket a tűzszüneti megállapodás első szakaszában szabadon engednek. A listán 735 palesztin szerepel, közöttük több, életfogytiglani börtönbüntetését töltő terrorista, a Hamász, az Iszlám Dzsihád és a Palesztin Hatóságot (PH) irányító Fatah tagjai, valamint izraeli börtönökben fogva tartott nők és gyerekek.

A listára került a Fatah ismert terroristája, Zakaria Zubeidi, aki 2021-ben megszökött öt társával egy észak-izraeli börtönből, de ismét elfogták. Zubeidit nem küldik külföldre, hazatérhet a Ciszjordánia északi részén fekvő Dzseninbe, ahol az Al-Aksza Mártírjai katonai szervezet parancsnoka volt, és a második intifáda idején, a kétezres évek elején terrortámadásokat irányított.

A listán olyan rabok is szerepelnek, akik Izrael állampolgárai. Biztonsági források szerint erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ne kerüljenek a névsorba különösen súlyos cselekményeket elkövető terroristák. Várhatóan a Gilad Salit tizedes túszalkujában, 2011-ben szabadon engedett, majd ismét bebörtönzött foglyokat is elengedik, minden szabadon engedett túsz után harminc, minden szabadon bocsátott katonanő után ötven palesztin foglyot.

Az igazságügyi minisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy csak vasárnap délután 4 órakor engedik szabadon az első kilencvenöt palesztin fogolyt, amikor várhatóan az első izraeli túszok is szabadulnak.

A következő hetekben a palesztinok harminchárom túszt engednek szabadon cserébe a közel 2000 fogolyért.

A Hamász várhatóan szombaton közli az első három, a Gázai övezetbe hurcolt izraeli nevét, valószínűleg civil nőkét, akiket az övezet menti kibucból vagy a Nova zenei fesztiválról raboltak el a terrortámadás napján.

A tűzszüneti megállapodás első szakaszában harminchárom úgynevezett "humanitárius" esetnek minősülő izraeli túszt engednek el, nőket, gyerekeket, időseket és fogyatékkal élőket vagy sebesülteket. A túszok családtagjai szerint a hosszú, nehéz körülmények közepette zajló fogságuk nyomán már minden izraeli túsz "humanitárius" esetnek számít.

A megállapodás szerint az első szakaszban, hét hét alatt 33 túszt engednek szabadon - először az élőket. Az első napon hármat, a hetedik napon további négyet. Ekkor a Hamásznak be kell jelentenie, hogy ki él a névsorban szereplő harminchárom elhurcolt közül, majd a 14., 21., 28. és 35. napon összesen 12 elrabolt embert engednek szabadon, egy-egy alkalommal hármat. A megállapodás utolsó hetében térhet vissza otthonába a maradék 14 elhurcolt ember vagy földi maradványuk.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.11. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Egyre furcsább, ami a Balti-tengeren történik, mindenki tárgyalna mindenkivel - Háborús híreink hétfőn

Egyre furcsább, ami a Balti-tengeren történik, mindenki tárgyalna mindenkivel - Háborús híreink hétfőn

Az orosz Rosztelekom hétvégén jelezte, hogy elszakadt egy távközlési kábele a Balti-tengeren, abban a térségben, ahol a nyugati szövetségesek hasonló vezetékei is rendre megrongálódnak. Szintén hétvégén beszélt állítólag egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nyitott lenne a Putyinnal való tárgyalásra, ha a Nyugat nem hagyja magára. Az orosz csapatok lassan vánszorognak előre a Donbaszban. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×