Infostart.hu
eur:
389.31
usd:
335.45
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Jun Szogjol dél-koreai elnököt rabként ábrázoló figurával vonuilnak a lemondását követelő tüntetők Szöulban 2024. december 28-án. Az elnök december 3-án röviddel később visszavont szükségállapotot hirdetett, emiatt a parlament lázadás címén alkotmányos vádemelési eljárást indított Jun ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Han Mjunggu

Egyre valószínűbb, hogy elfogatóparancsot fognak kiadni Dél-Korea felfüggesztett elnöke ellen

Dél-Korea felfüggesztett elnöke, Jun Szogjol sorozatban harmadszor nem tett eleget a felszólításnak, hogy jelenjen meg az ország bűnüldöző hatóságai előtt – jelentette vasárnap a Yonhap hírügynökség.

A korrupcióellenes nyomozóhivatal (CIO) közölte, hogy az idézés ellenére Jun nem jelent meg a Szöultól délre fekvő irodájukban. Jun a korábbi, december 18-i és 25-i idézéseket figyelmen kívül hagyta.

A Yonhap hírügynökség szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a hivatal elfogatóparancsot ad ki Jun ellen. Általában három idézés a maximum, mielőtt egy nyomozóhatóság elfogatóparancsot kér a gyanúsított ellen.

Amennyiben a CIO bírósági végzést kér Jun letartóztatására, az példa nélküli lépés lenne egy hivatalban lévő elnök ellen Dél-Koreában.

Jun jogi képviselői szerint a CIO-nak nincs hatásköre arra, hogy lázadással kapcsolatos vádakat vizsgáljon Jun ellen, és arra sincs joga, hogy bírósági letartóztatási parancsot kérjen ellene. „Sok problémát kell először tisztázni, többek között azt, hogy a CIO-nak nincs hatásköre a lázadással kapcsolatos vádak kivizsgálására, mielőtt eldönthetnénk, hogy megjelenik-e kihallgatásra” – mondta az egyik védőügyvéd. „Nem arról van szó, hogy elutasítjuk az idézést, hanem arról, hogy ezeket kérdéseket előbb tisztázni kell.”

A korrupcióellenes hivatal azért nyomoz Jun ellen, mert december 3-án váratlanul hadiállapotot rendelt el, majd órákkal később feloldotta az intézkedést.

Dél-Korea azóta politikai válságban van. A Nemzetgyűlés december 14-én szavazott Jun felelősségre vonásáról, az Alkotmánybíróság pedig eljárást indított a döntés alkotmányosságának a megállapítására.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×