Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Jun Szogjol dél-koreai elnököt rabként ábrázoló figurával vonuilnak a lemondását követelő tüntetők Szöulban 2024. december 28-án. Az elnök december 3-án röviddel később visszavont szükségállapotot hirdetett, emiatt a parlament lázadás címén alkotmányos vádemelési eljárást indított Jun ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Han Mjunggu

Egyre valószínűbb, hogy elfogatóparancsot fognak kiadni Dél-Korea felfüggesztett elnöke ellen

Dél-Korea felfüggesztett elnöke, Jun Szogjol sorozatban harmadszor nem tett eleget a felszólításnak, hogy jelenjen meg az ország bűnüldöző hatóságai előtt – jelentette vasárnap a Yonhap hírügynökség.

A korrupcióellenes nyomozóhivatal (CIO) közölte, hogy az idézés ellenére Jun nem jelent meg a Szöultól délre fekvő irodájukban. Jun a korábbi, december 18-i és 25-i idézéseket figyelmen kívül hagyta.

A Yonhap hírügynökség szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a hivatal elfogatóparancsot ad ki Jun ellen. Általában három idézés a maximum, mielőtt egy nyomozóhatóság elfogatóparancsot kér a gyanúsított ellen.

Amennyiben a CIO bírósági végzést kér Jun letartóztatására, az példa nélküli lépés lenne egy hivatalban lévő elnök ellen Dél-Koreában.

Jun jogi képviselői szerint a CIO-nak nincs hatásköre arra, hogy lázadással kapcsolatos vádakat vizsgáljon Jun ellen, és arra sincs joga, hogy bírósági letartóztatási parancsot kérjen ellene. „Sok problémát kell először tisztázni, többek között azt, hogy a CIO-nak nincs hatásköre a lázadással kapcsolatos vádak kivizsgálására, mielőtt eldönthetnénk, hogy megjelenik-e kihallgatásra” – mondta az egyik védőügyvéd. „Nem arról van szó, hogy elutasítjuk az idézést, hanem arról, hogy ezeket kérdéseket előbb tisztázni kell.”

A korrupcióellenes hivatal azért nyomoz Jun ellen, mert december 3-án váratlanul hadiállapotot rendelt el, majd órákkal később feloldotta az intézkedést.

Dél-Korea azóta politikai válságban van. A Nemzetgyűlés december 14-én szavazott Jun felelősségre vonásáról, az Alkotmánybíróság pedig eljárást indított a döntés alkotmányosságának a megállapítására.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×