Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Jun Szogjol, dél-koreai elnök.
Nyitókép: X / internet hall of fame

Letartóztatási parancsot adtak ki a szükségállapotot elrendelő elnök ellen

Dél-Koreában ez az első eset, hogy letartóztatási parancsot kértek és adtak ki egy hivatalban lévő elnök ellen.

Elfogatóparancsot adott ki kedden egy szöuli bíróság Jun Szogjol felfüggesztett dél-koreai elnök ellen, miután a hivatalából eltávolított államfő harmadszor sem jelent meg a december elején kihirdetett hadiállapot ügyében elrendelt kihallgatásán.

A rendőrség, a magas rangú hivatalnokok korrupciós ügyeiben eljáró nyomozó szerv (CIO) és a védelmi minisztérium részvételével alakult nyomozóbizottság hétfőn nyújtott be kérelmet a Jun letartóztatására vonatkozó bírósági végzés kiadására.

A Yonhap hírügynökség jelentése szerint Jun Szogjol őrizetbe vételét követően a nyomozó hatóságnak 48 órája van eldönteni, hogy kérelmezik-e az intézkedés meghosszabbítását, vagy szabadon bocsátják a politikust.

A bíróság Jun letartóztatása mellett a hatóságok házkutatásra vonatkozó kérelmét is jóváhagyta Jun irodájában és lakóhelyén, miután az Elnöki Biztonsági Szolgálat korábban katonai biztonsági aggályokra hivatkozva megakadályozta, hogy a nyomozók belépjenek az elnöki hivatal épületébe és Jun rezidenciájára.

Jun jogi képviselői szerint a CIO-nak nincs hatásköre arra, hogy lázadással kapcsolatos vádakat vizsgáljon Jun ellen, és arra sincs joga, hogy bírósági letartóztatási parancsot kérjen ellene.

Az ország új megbízott elnökének múlt pénteken Csve Szangmok dél-koreai gazdasági és pénzügyminiszter, gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettest jelölte ki a dél-koreai ellenzék irányítása alatt álló parlament, miután aznap reggel alkotmányos vádemelési eljárást indítottak az előző megbízott államfővel, a Jun Szogjol felfüggesztése után hivatalba léptetett Han Dokszuval szemben.

A korrupcióellenes hivatal azért nyomoz Jun ellen, mert december 3-án váratlanul szükségállapotot rendelt el, majd órákkal később feloldotta az intézkedést. Dél-Korea azóta politikai válságban van. A Nemzetgyűlés december 14-én szavazott Jun felelősségre vonásáról, az Alkotmánybíróság pedig eljárást indított a döntés alkotmányosságának a megállapítására. A grémium jelenleg is tárgyalja, hogy Junt, akire lázadás miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak, visszahelyezzék-e vagy végleg eltávolítsák hivatalából. A döntés meghozatalára 180 nap áll rendelkezésre. A következő meghallgatásra január 3-án kerül sor.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×