Jun Szogjol elnök a televízió által élőben közvetített műsorban jelentette be a szükségállapot bevezetését, arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, "szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket". Úgy fogalmazott, hogy nem volt más választása, mint ehhez az eszközhöz nyúlni a szabad és alkotmányos államrend fenntartása miatt, mondván, hogy az ellenzéki pártok "rabul ejtették" a parlamentáris döntéshozatali folyamatot, ezzel válságba taszítva az országot.

Az elnök a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék azon kezdeményezésére utalt, amellyel fel akarják menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítják a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet. Az ellenzék több mint 4000 milliárd dél-koreai von (1100 milliárd forint) megszorítást szorgalmaz a büdzsében, amiről a kormány azt mondja, hogy aláásná a kabinet alapvető működését.

A bejelentés után hat órával az elnök visszavonta a hadiállapot bevezetését.

A történtekkel kapcsolatban Csoma Mózes Korea-kutató az InfoRádió kérdésére elmondta: ez egy belpolitikai indíttatású, kétségbeesett lépés volt, az elnök meg akarta akadályozni, hogy alkotmányos módszerekkel elmozdítsák őt a hivatalából

"Az elnök rendkívül népszerűtlen Dél-Koreában" – jelezte Csoma Mózes. A korábbi szöuli nagykövet arról is beszélt, hogy Jun Szogjol kedvezőtlen megítéléséhez hozzájárul a felesége is, hiszen a first lady tevékenysége rendkívül vitatott, mivel beleszól a közügyekbe, és a luxuscikkek iránti fokozott érdeklődése is kritika tárgya.

"Nem felel meg a valóságnak, hogy Dél-Koreában bármilyen fenyegetés indokolta volna a korlátozó intézkedéseket" – hangsúlyozta a kutató, és hozzátette, szerint az elnök egy XXI. századi konfliktusra az 1970-es évek gyakorlatára jellemző módon próbált válaszolni. A kétségbeesett lépéssel meg akarta akadályozni, hogy alkotmányos módszerekkel elmozdítsák őt a hivatalából.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szükségállapot bejelentése után megjelentek a hadsereg egységei, körbevonták a nemzetgyűlés épületét, meg akarták akadályozni azt, hogy a képviselők bejussanak az épületbe. Ennek ellenére végül megtartották a szavazást, és az alkotmány értelmében felszólították az elnököt a szükségállapot felfüggesztésére.

"Most egyre inkább növekszik a nyomás, hogy elmozdítsák az elnököt hivatalából.

Minden valószínűség szerint erre sor fog kerülni" – vélekedett Csoma Mózes.

A kutató arról is beszélt, hogy a dél-koreai belpolitikai paletta rendkívül megosztott, a konzervatív oldal irányított az 1940-es évek második felétől egészen az ezredforduló időszakáig, akkor történt először, hogy az országban baloldali vezetés következett.

Ismét a konzervatív oldal van hatalmon 2022 óta, de az idén tavasszal lezajlott nemzetgyűlési választás óta a 300 fős nemzetgyűlésben már az ellenzék van többségben, a kormányoldal 108 mandátummal rendelkezik. Így kormánypárti képviselők szavazatára is szükség lenne ahhoz, hogy megindulhasson kétharmados eljárás az elnök ellen. Csoma Mózes azt jelezte, hogy az eljárás vélhetően meg fog kezdődni, mivel nem valószínű, hogy az elnök a hadiállapot meghirdetését követően túlságosan sokáig tudna a hivatalában maradni.