Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A dél-koreai elnöki hivatal képén Jun Szogjol dél-koreai elnök meghajol, miután rövid televíziós üzenetében bocsánatot kért a nemzettől 2024. december 7-én, azon a napon, amelyen a parlament a felmentéséről szavaz. Jun négy nappal korábban szükségállapotot hirdetett, majd azt a parlamenti pártok és a tömegek tiltakozásának hatására visszavonta.
Nyitókép: MTI/EPA/Dél-koreai elnöki hivatal

Tagad a felfüggesztett dél-koreai elnök

A hivatalából felfüggesztett dél-koreai elnök tagadja a felkelés vádját; a december 3-án kihirdetett, majd rövid idő után visszavont rendkívüli állapot Jun Szogjol védője szerint nem merítette ki a felkelés törvényi tényállását.

Szok Donghjun korábbi ügyész, akit a felfüggesztett elnök felkért, hogy képviselje az ügyben, kedden úgy nyilatkozott, hogy Jun világossá fogja tenni álláspontját, amikor nyilvános meghallgatást tartanak az ügyben, és a bíróság előtt is kész megvédeni magát a lázadás vádjával szemben. Szok nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Jun Szogjol eleget tesz-e az idézésnek a december 21-re kitűzött kihallgatásra.

Ezzel párhuzamosan az ügyészség bejelentette, hogy bírósági döntés alapján letartóztatták Pak Anszu tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét, akit a rendkívüli állapot idején Jun főparancsnoknak tett meg. Pak ellen lázadásban való részvétel és hatalommal való visszaélés a vád. Pak az ötödik magas rangú vezető a hadseregben, akit a rendkívüli állapot kihirdetésében játszott szerepe miatt letartóztattak. Rács mögé került többek között a korábbi védelmi miniszter, a katonai elhárítás és a különleges műveleti parancsnokság vezetője is.

Jun Szogjol dél-koreai elnök december 3-án kísérelt meg rendkívüli állapotot kihirdetni, amire több mint négy évtizede, a katonai diktatúra óta nem volt példa az országban. Beszédében azzal vádolta meg a törvényhozás tagjait, hogy Észak-Koreával szimpatizálnak. A bejelentést követően a parlament határozatban mondta ki az elnöki rendelet semmisségét, majd Jun nem sokkal később visszavonta a rendkívüli állapotot. A szöuli parlament múlt szombaton megszavazta az elnök elmozdítására vonatkozó indítványt, és felfüggesztette Junt a hivatalából. Jun Szogjol ügyében a dél-koreai törvények szerint az alkotmánybíróságnak kell kimondania az utolsó szót. Ha a testület jóváhagyja az elnök leváltását, akkor a döntés véglegessé válik.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×