Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Gold Apollo tajvani cég AR-924 jelű személyhívója. Forrás: Gold Apollo
Nyitókép: Forrás: Gold Apollo

Volt izraeli titkosügynökök árultak el részleteket a csipogós robbantásról

Mint a beszámolóból kiderült, a Hezbollah embereinek sejtelmük sem volt róla, hogy valójában a Moszaddal üzletelnek.

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, szeptember 17-én végrehajtotta története legnagyobb szabású műveletét a Moszad, melynek során több ezer Hezbollah-harcos csipogóját robbantotta fel, többeket megölve és rengeteg embert megsebesítve.

Izrael novemberben ismerte el hivatalosan, hogy ők álltak a támadás mögött, ám arra a kérdésre, hogy a Hezbollah pontosan kitől szerezte be az eszközöket, a mai napig nem érkezett hivatalos válasz. Habár egy tajvani márka, a Gold Apollo termékeiről van szó, a szigetország tagadta, hogy náluk gyártották azokat. Sőt, a szálak egy budapesti céghez is elvezettek, ám az eddig nyilvánosságra került információk alapján mindez csak egy bonyolult hálózat egyik eleme volt, amelyen keresztül a csipogók eljutottak a terrorszervezethez.

Ezt erősíti két egykori Moszad-ügynök beszámolója is, akik a CBS News 60 minutes című műsorában beszéltek az ügy hátteréről - írja a hvg.hu. Egyikük, aki Michaelként mutatkozott be, azt mondta,

a történet tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Moszad walkie-talkie-k, vagyis adóvevő készülékek akkumulátoraiban helyezett el robbanószerkezeteket, majd az eszközöket szövevényes úton eladta a Hezbollahnak.

Michael arra a kérdésre, hogy hogyan juttatta el a Moszad a robbanószerkezettel ellátott adóvevőket Libanonba, annyit felelt, hogy hihetetlenül sokféle lehetősége van a titkosszolgálatnak külföldi cégek létrehozására, amiket semmiképp sem lehet visszavezetni Izraelhez.

Állítása szerint egy fedőcégen keresztül "kedvező áron" kínálták fel a terrorszervezetnek a mintegy 16 ezer walkie-talkiet, amiket az meg is vásárolt. Elmondása szerint ezeket a tíz évvel ezelőtt megbuherált készülékeket robbantották fel szeptemberben, röviddel azután, hogy a csipogókkal csapást mértek a szervezetre.

Egy másik, Gabrielként bemutatkozó egykori Moszad-ügynök a műsorban azt mondta, ő és csapata 2022-ben kezdte el kidolgozni a robbanószerkezettel ellátott csipogók felrobbantásának tervét. Elmondása szerint először kiderítették, hogy kitől vásárol a Hezbollah csipogókat, majd amikor rájöttek, hogy egy Gold Apollo nevű tajvani cégről van szó, akcióba léptek. Elmondása szerint

a Moszad ragaszkodott hozzá, hogy a Gold Apollo neve szerepeljen a csipogókon, ezért fedőcégeket hoztak létre, köztük egyet Magyarországon, hogy rászedjék a tajvaniakat a partnerségre.

Leszögezte, a Gold Apollónak fogalma sem volt róla, hogy a Moszaddal dolgozik, és a lebukás elkerülése érdekében felbérelték a Gold Apollo üzletkötőjét is, akivel a Hezbollah mindig dolgozott. Gabriel azt állította, ő ajánlotta fel a terrorszervezetnek az első adag csipogót, idén pedig már ötezer eszközt osztottak szét.

A két ügynök arról is beszélt, hogyan vették rá "ügyfelüket", hogy a korábbi modellnél nagyobb és nehezebb csipogókat vásároljon. Hozzáteszik, emiatt még a Moszad vezetősége is kételkedett a sikerben. Úgy oldották meg a problémát, hogy kamu reklámspotokban és brosúrákban "extra funkciókkal" kezdték hirdetni a terméket, hosszabb üzemidőt ígértek, továbbá azt, hogy az új modell víz- és porálló. A reklámkampány végül olyan jól sikerült, hogy mások is érdeklődni kezdtek a robusztus eszköz iránt.

A volt ügynökök leszögezték, hogy természetesen senki másnak nem adtak el belőle, mivel olyan magas árat mondtak, amitől az érdeklődők inkább továbbálltak.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×