Infostart.hu
eur:
393.57
usd:
340.76
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Olaf Scholz német kencellár a felesége, Britta Ernst társaságában pártja, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD frakcióülésére érkezik a törvényhozás berlini épületében 2024. december 16-án, az általa kezdeményezett bizalmi szavazás napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Olaf Scholz nagy fordulata: Donald Trumppal akar közös Ukrajna-politikát

Rendkívüli változás körvonalazódik a parlamenti bizalmi szavazáson megbukott, de a február végi választásokon újrainduló német kancellár külpolitikájában. Olaf Scholz az elmúlt három évben az amerikai elnök, Joe Biden legszorosabb európai szövetségese volt, nem titkolva, hogy neki szurkolt a novemberi elnökválasztáson. Most azonban fordult a kocka, és új szövetségesként már a hamarosan hivatalba lépő új elnökre, Donald Trumpra számít.

A kancellári tisztséget a február végi előre hozott parlamenti választásokon ismét megpályázó Scholz úgy értékelte, hogy Donald Trump "segítette" a nagy hatótávolság Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő átadását következetesen elutasító döntésében. Sőt pártja, a szociáldemokrata SPD választási programját bemutató beszédében még azt sem zárta ki, hogy lehetséges a "közös" Ukrajna-politika az Egyesült Államok új elnökével.

A kancellár az elmúlt hónapokban az ellenzéki CDU-val szembeszállva elutasította azt a kijevi kérést, hogy Taurus robotrepülőgépekkel segítse az Oroszország által 2022 februárja óta ostromlott országot. Az elutasítást indokolva arra hivatkozott, hogy a rakétákkal Ukrajna oroszországi célpontokat támadhatna, ez pedig azt jelentené, hogy Németország közvetlenül belesodródhat a háborúba.

Ezútta Trumpra hivatkozva igyekezett megerősíteni döntése helyességét. Emlékeztetett ugyanis arra, hogy a megválasztott elnök a közelmúltban "rendkívüli ostobaságnak" nevezte Joe Biden elnök döntését, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy amerikai ATACMS típusú rakétákkal támadjon orosz területeket. Trump szerint Biden döntése nagy hiba volt, nem zárta ki azt sem, hogy visszavonja a döntést hivatalba lépése után.

Elemzők számára meglepetést jelentett az is, hogy Olaf Scholz rendkívül pozitívan nyilatkozott első telefonbeszélgetéséről, amelyet Trump választási győzelme után ő kezdeményezett. A beszélgetés nyomán úgy értékelte, hogy lehetséges közös álláspont kialakítása Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával kapcsolatban, sőt a megválasztott elnöknek kifejtette azt az óhaját is, hogy hivatalba lépése után meg kívánja látogatni.

A Der Spiegel szerint még azt sem zárható ki, hogy a látogatásra a február 23-i német választások előtt sort kerítenek, a lap ugyanakkor utalt arra, hogy a kancellár még nem is kapott meghívást Donald Trump január 20-i beiktatására.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Európa veszélyben lehet, F-15-öst vett célba a rezsim - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Európa veszélyben lehet, F-15-öst vett célba a rezsim - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Benjámin Netánjahu izraeli miniszterelnök szerint megváltozott a konfliktus jellege, ez pedig már az egész világot érinti – közölte az Iran International. Mindezt azt követően jelentette ki, hogy a rezsim az Indiai-óceánon fekvő Diego Garcia támaszpontot lőtte, ami jelzi, hogy már 4000 kilométerre is elérnek a ballisztikus rakétáival. A közösségi médiában kezdett el terjedni az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) videója, ami valósnak tűnik. Ezen az látható, hogy egy F-15-ös vadászgépet vesznek célba a légvédelmi rendszerekkel. Noha Donald Trump nemrég már az iráni háború fokozatos leépítéséről beszélt, és egy új potenciális háttéralkuról is érkeztek hírek, Iránt egyelőre nem hatották meg ezek a tervek, a hétvégén több támadást is végrehajtottak. Eközben az egyre inkább elhúzódó konfliktus egyre súlyosabb hatásokkal jár világszerte: több légitársaság is ritkítja járatait az elszálló energiaárak miatt, eközben pedig Magyarország szomszédjában, Szlovéniában már rendkívüli intézkedéseket jelentettek be az üzemanyag-ellátás körül kialakult helyzet kezelése érdekében. Vasárnapra virradóan Trump megfenyegette Iránt: az elnök 48 órát adott a Hormuzi-szoros újranyitására, erre válaszul Irán kijelentette, hogy az ország ellenségeinek kivételével mindenki számára nyitva áll a kulcsfontosságú szoros. Cikkünk folyamatosan firssül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×