Megérkezett szerdán a Bundestag elnökéhez a német kancellár levele, amelyben bizalmi szavazást kér maga ellen. Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója az InfoRádióban elmondta a véleményét arról, hogy mennyire veheti biztosra Olaf Scholz, hogy nem kap bizalmat december 16-án.

"Önmagában vicces kérdés, hogy biztosnak kell-e lennie abban, hogy nem kap bizalmat, és valóban számos kockázat van ebben, hiszen a saját frakciója nyilvánvalóan meg fogja szavazni, hiszen furcsa lenne, ha SPD-s párttársai szavaznának ellene, de tekintettel arra, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) párttól elképzelhető, hogy egyfajta huszárcsínyként megszavazzák a szociáldemokrata kancellárt, a Zöldek frakciója elhatározta, hogy tartózkodni fog, és így biztosítja azt, hogy Olaf Scholz kormánya végül is megbukjon, vagyis ki legyen mondva a bizalmatlanság a jelenlegi kancellárral szemben" – mondta Prőhle Gergely.

Ha valahogyan mégis bizalmat kapna Olaf Scholz, akkor az szerinte "megingatná kicsit a német alkotmányos rendszert", legalábbis átmenetileg, hiszen az a lényege az idő előtti választás kiírásának, hogy ehhez meg kell buknia a jelenlegi kancellárnak, ennek következtében oszlathatja fel a Bundestagot a köztársasági elnök, és Frank-Walter Steinmeier már jelezte előre, hogy ezt meg is fogja tenni, "miért is ne tenné, hiszen ő szociáldemokrata politikusként lett korábban köztársasági elnök".

Prőhle Gergely a további menetrendről elmondta, egészen addig, amíg az új Bundestag meg nem alakul, ügyvezető kormány működik tovább.

"Olaf Scholz szerdán már elmondta, hogy melyek azok az elsősorban szociális jellegű intézkedések, amelyeket a regnáló kormány meg szeretne tenni. Ehhez kérte a Bundestag támogatását, tehát úgy tűnik, hogy azért nem áll meg teljesen a munka, de tény, hogy téli kampányra lehet számítani február 23-áig. Nincs olyan sok idő" – mondta a volt nagykövet.

A mostani kampány szerinte egész más lesz, mint egy tavaszi vagy nyári, ahogy ezt Németországban megszokták, "kurz und schmerzlos", ahogy mondják, vagyis rövid és fájdalommentes.

A közvélemény-kutatások egyértelmű kereszténydemokrata (CDU/CSU) vezetést mutatnak. "Jelen pillanatban kétszer akkora a támogatottságuk, mint a szociáldemokratáké, valamivel 30 százalék fölötti, de ez nem jelenti azt, hogy a kereszténydemokrata dominanciát adott esetben egy kormányalakításkor is érvényesíteni lehet, hiszen szükség van koalíciókötésre a többség megszerzéséhez. Ez nyilvánvalóan nem következhet be az AfD-vel, hiszen azt többször újra és újra és hangsúlyosan elmondja mindenki, hogy egyfajta tűzfal van, vagyis

vagy szociáldemokrata, vagy zöld, vagy akár mindkettő kombinációjával kell számolni egy Friedrich Merz vezette kereszténydemokrata kormányban"

– vázolta a jelenlegi esélyeket a szakértő.

Még az nagy kérdés szerinte, hogy a liberálisok, akik az utóbbi időben a koalícióból való kilépés után "enyhén szólva vergődést mutattak be", egyáltalán bejutnak-e a Bundestagba.

Összességében úgy véli, nehéz lesz "egyértelmű arcélű" kormányt alakítani, amire márpedig nagy szükség lenne.

Az is látszik már, hogy melyek lesznek a fő kampánytémák:

• gazdaságélénkítés: Prőhle Gergely szerint maga a kormány is ebbe a vitába bukott bele, hogy állami vagy piaci dinamizálás irányába induljanak-e
• migráció: a társadalmi integráció kérdése tartósan égető a mai Németországban
• infrastrukturális modernizáció, digitalizáció, a vasúti és autópályák állapota.

"A mostani nehézség merőben idegen a német önképtől, hogy ők a zászlóshajók, szimbolikus, hogy a német gazdaság erejét mutató cégek gyengélkednek. A pártok nyilván arra fognak törekedni, hogy az embereket megnyugtassák, hogy ők bizony képesek arra, hogy ebből a válságból kilábaljanak" – mutatott rá Prőhle Gergely.