Az egyeztetést Olaf Scholz kezdeményezte, de a ZDF közszolgálati médium beszámolója szerint Emmanuel Macron is üdvözölte az Aszad-rezsim bukását, és mindketten hangsúlyozták, hogy Németország és Franciaország készen áll a közel-keleti ország "új uralkodóival" való együttműködésre. Ugyanakkor hozzátették, hogy ennek bizonyos feltételei vannak: a két ország vezetője hangsúlyozta az alapvető emberi jogok, ettől elválaszthatatlanul pedig az etnikai és vallási kisebbségek jogai maradéktalan tiszteletben tartásának szükségességét.

Scholz és Macron állást foglalt Szíria szuverenitásának és területi integritásának megőrzése mellett. Utaltak arra is, közösen kívánják előmozdítani, hogy az Európai Unió segítse Szíria megerősödését. Ennek érdekében szükségesnek tartották a közel-keleti partnerekkel való együttműködést.

A új szíriai helyzet ugyanakkor egyre erőteljesebben foglalkoztatja a német parlamenti pártokat is, különös tekintettel arra, hogy február végén előre hozott választásokra kerül sor. Noha valamennyi párt üdvözölte az Aszad-rezsim bukását, a szíriai események ismét központi témává tették a menekültkérdést. Németországban csaknem egymillió szíriai tartózkodik, ami azt jelenti, hogy a menekültek, illetve menedékkérők legnagyobb csoportjáról van szó. Az országban tartózkodó szíriaiak legnagyobb része a véres polgárháború kezdete, 2011 után érkezett az országba. Ez az oka annak, hogy az Aszad-rezsim hétvégi bukása óta felerősödtek a szíriai menekültek kezelésével kapcsolatos követelések.

Elsősorban a konzervatív CDU/CSU pártszövetség több politikusa sürgette esetleges tovább menekültek befogadásának elutasítását, valamint ezzel egyidőben a Németországban tartózkodó, de menekültjoggal még nem rendelkező menekültek hazaküldését. Jens Spahn, a CDU parlamenti frakcióvezető-helyettese azt indítványozta, hogy a kormány pénzügyi támogatással segítse a szíriai menekültek hazautazását. Javasolta, hogy a kormány béreljen repülőgépeket, és 1000 eurós támogatást ajánljon fel a visszatérésre hajló szíriai menekülteknek.

Spahnhoz hasonlóan foglalt állást a bajor miniszterelnök, egyben a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke is. Markus Söder szerint a német hatóságoknak ösztönözniük kell a szíriai menekültek hazaérését.

Németország nincs egyedül ezzel a törekvéssel. Berlinnel együtt több európai uniós tagállam is felfüggesztette a szíriaiak menedékkérelmeinek elbírálását. Az ARD közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában ezt Karl Nehammer osztrák kancellár is megerősítette.

"Az Aszad-rezsim megdöntésével sikerült véget vetni a menekülés tényleges okainak"

– érvelt Nehammer, aki szerint ez indokolja, hogy a menekültek most hazatérhetnek.

Ami a német politikusokat illeti, nem egyhangú a konzervatívok által követelt azonnali szigorítás támogatása. Ezt jelezte a szociáldemokraták parlamenti frakciójának alelnöke is. Dirk Wiese szerint a jelenlegi szíriai helyzet még túl zűrzavaros ahhoz, hogy a hatóságok döntést hozzanak ebben a kérdésben.

A liberális FDP egyik vezető politikusa a pártelnök Christian Lindner álláspontját tolmácsolva úgy vélte, hogy a szíriai menekültek kezeléséről egy Szíriával foglalkozó nemzetközi konferencián kell dönteni. Marco Buschmann, aki korábban a Scholz-kormány igazságügyi minisztere volt, úgy látja, hogy a nemzetközi konferenciát Berlinnek kellene kezdeményeznie.

A szövetségi statisztikai hivatal szerint az elmúlt év végén 972 460 szíriai állampolgár tartózkodott Németországban, közülük 711 650 menekült nyújtott be korábban be hivatalos kérelmet. A hivatal szerint idén 74 971 ezer szíriai kért menedékjogot. Csaknem 50 ezer kérelemmel kapcsolatban még nem született döntés. Ezek elbírálását az illetékes hatóságok most felfüggesztették.