Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az áldozatok emlékére meggyújtott lámpások égnek a nagaszaki Béke Parkban a város elleni amerikai atomtámadás 75. évfordulójának előestéjén, 2020. augusztus 8-án. A történelem második atombombáját Nagaszakira dobták, ami 70 000 halálos áldozatot követelt a támadáskor, a következő évtizedekben pedig még tízezrek haltak meg sugárfertőzés következtében.
Nyitókép: Az áldozatok emlékére meggyújtott lámpások égnek a nagaszaki Béke Parkban a város elleni amerikai atomtámadás 75. évfordulójának előestéjén, 2020. augusztus 8-án. (MTI/EPA/Kurokava Dai)

Átvették a béke-Nobelt Hirosima és Nagaszaki túlélői

A 92 éves Terumi Tanaka beszédében elmondta: mélységesen szomorúak és dühösek amiatt, hogy manapság ismét megvan az atomfegyver bevetésének veszélye, amit a hibakusák (az atomtámadás túlélői) teljes szívükből elleneznek.

A hirosimai és a nagaszaki atombomba túlélőit képviselő szervezet, a Nihon Hidankio átvette kedden Nobel-békedíját, amelyet még októberben ítéltek oda neki.

A díjat az atomfegyvermentes világ létrehozásáért küzdő csoport három tagja ünnepélyes keretek között vette át az oslói városházán.

A Nobel-bizottság október 11-én kihirdetett döntése indoklásaként azt írta, "a szervezet annak elismeréseként részesül a díjban, hogy folyamatosan erőfeszítéseket tesz a nukleáris fegyverektől mentes világ kialakítása és annak érdekében, hogy soha többé ne használjanak ilyen fegyvereket".

A szervezet nevében a nagaszaki atomtámadás egyik túlélője, a 92 éves Terumi Tanaka mondott beszédet. Elmondta: "mélységesen szomorúak és dühösek amiatt, hogy manapság ismét megvan az atomfegyver bevetésének veszélye, amit a hibakusák (az atomtámadás túlélői) teljes szívükből elleneznek. A nukleáris fegyverek nemzetközi használatát tiltó egyezmény hatályának kiszélesítése érdekében az érintett országoknak rendszeresen meg kellene hallgatniuk a hibakusák tanúvallomásait". Hozzátette, hogy reményeik szerint így az atomfegyverrel rendelkező országokban is egyre többen tudnának velük egyetérteni, majd arra kényszeríteni a kormányukat, hogy változtassák meg nukleáris politikájukat.

Jorgen Watne Frydnes, a norvég Nobel-bizottság elnöke beszédében azt emelte ki, hogy "ezek a fegyverek emberek millióinak az életét olthatják ki egy pillanat alatt, miközben a Föld éghajlatát és az emberi civilizációt is tönkretehetik". A nukleáris fegyverek befagyasztását célzó atomcsendegyezményt aláíró országokat pedig arra kérte, hogy "vegyék komolyan kötelezettségeiket". Majd azon reményének adott hangot, hogy egyre több ország csatlakozik az egyezményhez, mert mint mondta, "a túlélésünk függ ettől".

Az amerikai hadsereg a második világháborúban, 1945. augusztus 6-án és 9-én dobott le atombombát a két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira. A robbanások 214 ezer ember életét oltották ki, és Japán kapitulációját eredményezték.

Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×