Infostart.hu
eur:
387.35
usd:
333.18
bux:
122422.63
2026. március 23. hétfő Emőke
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a Köln–Bonn repülőtér nemzetközi repülőtéren a Nyugat és Oroszország között lezajlott fogolycserét követően 2024. augusztus elsején. A hidegháború óta a legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre a Nyugat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, a végrehajtás részleteit a török hírszerzés (MIT) szervezte meg. Hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek az ankarai Esenboga repülőtéren.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Christoph Reichwein

Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, bejelentéssel kezdte látogatását

Rendkívüli, előre be nem jelentett látogatásra érkezett hétfő reggel Kijevbe a német kancellár. A vizit meglepetést okozott a német média számára is, azzal kapcsolatban azonban szinte tejes a "konszenzus", hogy az ukrajnai háború immár a februári német parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémájává vált. Scholz elődleges célja az ostromlott országgal való német szolidaritás kifejezése.

A mostani a 2021 decemberében hivatalba lépett, de az általa vezetett kormánykoalíció bukása miatt választások előtt álló Olaf Scholz második hivatalos ukrajnai látogatása. A kancellár éjszaka vonaton utazott, és kora reggel érkezett Kijevbe.

Scholz először 2022 júniusában Emmanuel Macron francia elnökkel és Mario Draghi akkori olasz miniszterelnökkel látogatott az ukrán fővárosba.

A hétfői vizitről egyelőre annyit tudni, hogy a kancellár Zelenszkij elnökkel elnökkel folytat tárgyalásokat Ukrajna támogatásáról, továbbá azokról a lehetséges NATO-garanciákról, amelyeket Zelenszkij kér az ország jövőbeni biztonságának szavatolására.

Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók szerint a kancellár rögtön érkezése után 650 millió euró értékű német fegyverszállítást jelentett be, amit az értesülések szerint az év végéig teljesítenek is.

A kancellár mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a mostani vizit a német szolidaritás kifejezése. Országa, mint fogalmazott, egyértelművé kívánja tenni, hogy továbbra is Ukrajna "legfőbb támogatója" Európában.

Hivatalos kormányzati adatok szerint az orosz agresszió 2022. február 24-i kezdete óta Németország több mint 27 milliárd euró értékben euró értékben szállított fegyvereket az ostromlott országnak. Ehhez jön még a most beígért 650 millió eurós szállítmány.

Az Ukrajna által régóta kért Taurus cirkálórakéták szállításáról azonban, legalábbis a "Scholz-éra" alatt, nem lehet szó.

A nagy hatótávolságú robotrepülőgépek szállítását a kancellár hivatali ideje alatt mindvégig elutasította arra hivatkozva, hogy ezáltal Németország közvetlenül is belesodródhat a háborúba.

Az Ukrajnával való szolidaritás, az ostromlott ország támogatása ugyanakkor mindinkább a február 23-i előre hozott németországi parlamenti választások egyik fő kampánytémájává válik.

A ZDF úgy tudja, hogy Zelenszkij a közelmúltban kijevi látogatásra hívta meg a konzervatív, egyelőre még ellenzéki CDU elnökét, Friedrich Merzet, aki az előrejelzések szerint az ország következő kancellárja lesz. Merz az elmúlt hetekben tett nyilatkozataiban többször is állást foglalt Ukrajna támogatása mellett, nem zárva ki a Taurus rakéták szállítását sem. A konzervatív politikus Scholzot több alkalommal is oroszbarátsággal vádolta, élesen elítélve Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a közelmúltban folytatott telefonbeszélgetését is.

Tudósítások szerint Merz meghívása is közrejátszott abban, hogy Olaf Scholz ukrajnai "villámlátogatást" kezdett Kijevben.

Címlapról ajánljuk
A Patrióták vezetői Budapesten sorra biztosítják támogatásukról Orbán Viktort

A Patrióták vezetői Budapesten sorra biztosítják támogatásukról Orbán Viktort

Budapesten, a Millenárison tartják első nagygyűlésüket a Patrióták európai politikusai. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre, amelyen Orbán Viktor is felszólal.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×