Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a Köln–Bonn repülőtér nemzetközi repülőtéren a Nyugat és Oroszország között lezajlott fogolycserét követően 2024. augusztus elsején. A hidegháború óta a legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre a Nyugat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, a végrehajtás részleteit a török hírszerzés (MIT) szervezte meg. Hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek az ankarai Esenboga repülőtéren.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Christoph Reichwein

Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, bejelentéssel kezdte látogatását

Rendkívüli, előre be nem jelentett látogatásra érkezett hétfő reggel Kijevbe a német kancellár. A vizit meglepetést okozott a német média számára is, azzal kapcsolatban azonban szinte tejes a "konszenzus", hogy az ukrajnai háború immár a februári német parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémájává vált. Scholz elődleges célja az ostromlott országgal való német szolidaritás kifejezése.

A mostani a 2021 decemberében hivatalba lépett, de az általa vezetett kormánykoalíció bukása miatt választások előtt álló Olaf Scholz második hivatalos ukrajnai látogatása. A kancellár éjszaka vonaton utazott, és kora reggel érkezett Kijevbe.

Scholz először 2022 júniusában Emmanuel Macron francia elnökkel és Mario Draghi akkori olasz miniszterelnökkel látogatott az ukrán fővárosba.

A hétfői vizitről egyelőre annyit tudni, hogy a kancellár Zelenszkij elnökkel elnökkel folytat tárgyalásokat Ukrajna támogatásáról, továbbá azokról a lehetséges NATO-garanciákról, amelyeket Zelenszkij kér az ország jövőbeni biztonságának szavatolására.

Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók szerint a kancellár rögtön érkezése után 650 millió euró értékű német fegyverszállítást jelentett be, amit az értesülések szerint az év végéig teljesítenek is.

A kancellár mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a mostani vizit a német szolidaritás kifejezése. Országa, mint fogalmazott, egyértelművé kívánja tenni, hogy továbbra is Ukrajna "legfőbb támogatója" Európában.

Hivatalos kormányzati adatok szerint az orosz agresszió 2022. február 24-i kezdete óta Németország több mint 27 milliárd euró értékben euró értékben szállított fegyvereket az ostromlott országnak. Ehhez jön még a most beígért 650 millió eurós szállítmány.

Az Ukrajna által régóta kért Taurus cirkálórakéták szállításáról azonban, legalábbis a "Scholz-éra" alatt, nem lehet szó.

A nagy hatótávolságú robotrepülőgépek szállítását a kancellár hivatali ideje alatt mindvégig elutasította arra hivatkozva, hogy ezáltal Németország közvetlenül is belesodródhat a háborúba.

Az Ukrajnával való szolidaritás, az ostromlott ország támogatása ugyanakkor mindinkább a február 23-i előre hozott németországi parlamenti választások egyik fő kampánytémájává válik.

A ZDF úgy tudja, hogy Zelenszkij a közelmúltban kijevi látogatásra hívta meg a konzervatív, egyelőre még ellenzéki CDU elnökét, Friedrich Merzet, aki az előrejelzések szerint az ország következő kancellárja lesz. Merz az elmúlt hetekben tett nyilatkozataiban többször is állást foglalt Ukrajna támogatása mellett, nem zárva ki a Taurus rakéták szállítását sem. A konzervatív politikus Scholzot több alkalommal is oroszbarátsággal vádolta, élesen elítélve Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a közelmúltban folytatott telefonbeszélgetését is.

Tudósítások szerint Merz meghívása is közrejátszott abban, hogy Olaf Scholz ukrajnai "villámlátogatást" kezdett Kijevben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×