Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a Köln–Bonn repülőtér nemzetközi repülőtéren a Nyugat és Oroszország között lezajlott fogolycserét követően 2024. augusztus elsején. A hidegháború óta a legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre a Nyugat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, a végrehajtás részleteit a török hírszerzés (MIT) szervezte meg. Hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek az ankarai Esenboga repülőtéren.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Christoph Reichwein

Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, bejelentéssel kezdte látogatását

Rendkívüli, előre be nem jelentett látogatásra érkezett hétfő reggel Kijevbe a német kancellár. A vizit meglepetést okozott a német média számára is, azzal kapcsolatban azonban szinte tejes a "konszenzus", hogy az ukrajnai háború immár a februári német parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémájává vált. Scholz elődleges célja az ostromlott országgal való német szolidaritás kifejezése.

A mostani a 2021 decemberében hivatalba lépett, de az általa vezetett kormánykoalíció bukása miatt választások előtt álló Olaf Scholz második hivatalos ukrajnai látogatása. A kancellár éjszaka vonaton utazott, és kora reggel érkezett Kijevbe.

Scholz először 2022 júniusában Emmanuel Macron francia elnökkel és Mario Draghi akkori olasz miniszterelnökkel látogatott az ukrán fővárosba.

A hétfői vizitről egyelőre annyit tudni, hogy a kancellár Zelenszkij elnökkel elnökkel folytat tárgyalásokat Ukrajna támogatásáról, továbbá azokról a lehetséges NATO-garanciákról, amelyeket Zelenszkij kér az ország jövőbeni biztonságának szavatolására.

Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók szerint a kancellár rögtön érkezése után 650 millió euró értékű német fegyverszállítást jelentett be, amit az értesülések szerint az év végéig teljesítenek is.

A kancellár mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a mostani vizit a német szolidaritás kifejezése. Országa, mint fogalmazott, egyértelművé kívánja tenni, hogy továbbra is Ukrajna "legfőbb támogatója" Európában.

Hivatalos kormányzati adatok szerint az orosz agresszió 2022. február 24-i kezdete óta Németország több mint 27 milliárd euró értékben euró értékben szállított fegyvereket az ostromlott országnak. Ehhez jön még a most beígért 650 millió eurós szállítmány.

Az Ukrajna által régóta kért Taurus cirkálórakéták szállításáról azonban, legalábbis a "Scholz-éra" alatt, nem lehet szó.

A nagy hatótávolságú robotrepülőgépek szállítását a kancellár hivatali ideje alatt mindvégig elutasította arra hivatkozva, hogy ezáltal Németország közvetlenül is belesodródhat a háborúba.

Az Ukrajnával való szolidaritás, az ostromlott ország támogatása ugyanakkor mindinkább a február 23-i előre hozott németországi parlamenti választások egyik fő kampánytémájává válik.

A ZDF úgy tudja, hogy Zelenszkij a közelmúltban kijevi látogatásra hívta meg a konzervatív, egyelőre még ellenzéki CDU elnökét, Friedrich Merzet, aki az előrejelzések szerint az ország következő kancellárja lesz. Merz az elmúlt hetekben tett nyilatkozataiban többször is állást foglalt Ukrajna támogatása mellett, nem zárva ki a Taurus rakéták szállítását sem. A konzervatív politikus Scholzot több alkalommal is oroszbarátsággal vádolta, élesen elítélve Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a közelmúltban folytatott telefonbeszélgetését is.

Tudósítások szerint Merz meghívása is közrejátszott abban, hogy Olaf Scholz ukrajnai "villámlátogatást" kezdett Kijevben.

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×