Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a Köln–Bonn repülőtér nemzetközi repülőtéren a Nyugat és Oroszország között lezajlott fogolycserét követően 2024. augusztus elsején. A hidegháború óta a legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre a Nyugat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, a végrehajtás részleteit a török hírszerzés (MIT) szervezte meg. Hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek az ankarai Esenboga repülőtéren.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Christoph Reichwein

Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, bejelentéssel kezdte látogatását

Rendkívüli, előre be nem jelentett látogatásra érkezett hétfő reggel Kijevbe a német kancellár. A vizit meglepetést okozott a német média számára is, azzal kapcsolatban azonban szinte tejes a "konszenzus", hogy az ukrajnai háború immár a februári német parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémájává vált. Scholz elődleges célja az ostromlott országgal való német szolidaritás kifejezése.

A mostani a 2021 decemberében hivatalba lépett, de az általa vezetett kormánykoalíció bukása miatt választások előtt álló Olaf Scholz második hivatalos ukrajnai látogatása. A kancellár éjszaka vonaton utazott, és kora reggel érkezett Kijevbe.

Scholz először 2022 júniusában Emmanuel Macron francia elnökkel és Mario Draghi akkori olasz miniszterelnökkel látogatott az ukrán fővárosba.

A hétfői vizitről egyelőre annyit tudni, hogy a kancellár Zelenszkij elnökkel elnökkel folytat tárgyalásokat Ukrajna támogatásáról, továbbá azokról a lehetséges NATO-garanciákról, amelyeket Zelenszkij kér az ország jövőbeni biztonságának szavatolására.

Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók szerint a kancellár rögtön érkezése után 650 millió euró értékű német fegyverszállítást jelentett be, amit az értesülések szerint az év végéig teljesítenek is.

A kancellár mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a mostani vizit a német szolidaritás kifejezése. Országa, mint fogalmazott, egyértelművé kívánja tenni, hogy továbbra is Ukrajna "legfőbb támogatója" Európában.

Hivatalos kormányzati adatok szerint az orosz agresszió 2022. február 24-i kezdete óta Németország több mint 27 milliárd euró értékben euró értékben szállított fegyvereket az ostromlott országnak. Ehhez jön még a most beígért 650 millió eurós szállítmány.

Az Ukrajna által régóta kért Taurus cirkálórakéták szállításáról azonban, legalábbis a "Scholz-éra" alatt, nem lehet szó.

A nagy hatótávolságú robotrepülőgépek szállítását a kancellár hivatali ideje alatt mindvégig elutasította arra hivatkozva, hogy ezáltal Németország közvetlenül is belesodródhat a háborúba.

Az Ukrajnával való szolidaritás, az ostromlott ország támogatása ugyanakkor mindinkább a február 23-i előre hozott németországi parlamenti választások egyik fő kampánytémájává válik.

A ZDF úgy tudja, hogy Zelenszkij a közelmúltban kijevi látogatásra hívta meg a konzervatív, egyelőre még ellenzéki CDU elnökét, Friedrich Merzet, aki az előrejelzések szerint az ország következő kancellárja lesz. Merz az elmúlt hetekben tett nyilatkozataiban többször is állást foglalt Ukrajna támogatása mellett, nem zárva ki a Taurus rakéták szállítását sem. A konzervatív politikus Scholzot több alkalommal is oroszbarátsággal vádolta, élesen elítélve Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a közelmúltban folytatott telefonbeszélgetését is.

Tudósítások szerint Merz meghívása is közrejátszott abban, hogy Olaf Scholz ukrajnai "villámlátogatást" kezdett Kijevben.

Címlapról ajánljuk
4200 magyar rekedt az Emírségekben az iráni háború miatt, átvállalják a szállásköltségüket

4200 magyar rekedt az Emírségekben az iráni háború miatt, átvállalják a szállásköltségüket

Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere azt ígérte Szijjártó Péternek, hogy minden eszközzel megvédik az ott tartózkodó mintegy 4200 magyart. Az országot több száz iráni rakéta és drón vette célba, találatok érték Dubajt és Abu-Dzabit is. Az ország és az egész régió légterei le vannak zárva. Azt kérik, mindenki „maradjon, ahol van, mert az a legbiztonságosabb”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×