Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild
Karl Nehammer osztrák kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartott kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozó második napi ülése előtt Brüsszelben 2022. május 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A megalakulás küszöbén az új osztrák kormány, de nem élvezi a szavazók bizalmát

Eldőlt, hogy Ausztriának az ország háború utáni történetében először három pártból álló kormánya lesz. A szeptember 30-i parlamenti választásokon győztes Osztrák Szabadságpárt egyedül nem tudott kormányt alakítani, így Karl Nehammer néppárti kancellár az Osztrák Szociáldemokrata Párttal és a NEOS-szal hívhat életre új koalíciót.

Az ORF osztrák közszolgálati médium szerint a több hét óta tartó koalíciós tárgyalások döntő szakaszhoz érkeztek. Az már korábban ismert volt, hogy az osztrák törvényhozásban, a Nemzeti Tanácsban a stabil többséghez a két nagy párt, az ÖVP és az SPÖ összefogása nem elegendő. A dilemmát az jelentette, hogy a biztos kormányzáshoz a két parlamenti kisebb párt, a Zöld Párt, valamint a NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) közül melyik legyen a partner. Egybehangzó értesülések szerint a hét elejére ez is eldőlt: a választás a NEOS-ra esett.

Az ORF legfrissebb jelentése szerint a három párt vezetője, Karl Nehammer néppárti elnök, Andreas Babler, a szociáldemokraták vezetője, valamint Beate Meinl-Reisinger, a NEOS elnöke a koalíció megalakításának szándékát az újságírók előtt közös nyilatkozatban erősítette meg. Közölték azt is, hogy "élesben" megkezdik a kormányzati munkával kapcsolatos tárgyalásokat. Ehhez ugyanakkor a választások utáni átmeneti időszakban az államfő által a kancellári tisztség ellátásával megbízott Karl Nehammer azt fűzte hozzá, hogy a végső cél eléréséhez sikeres tárgyalásokra van szükség. A kancellár szerint eddig is intenzív és sikeres megbeszélések zajlottak, amelyek bizonyították, hogy a hárompárti együttműködéshez megvan a közös alap.

"A kormányzás nem lehet öncélú" – idézte az ORF Nehammert, aki szerint az általa vezetett kormánynak a választási vereség után vissza kell nyernie a lakosság bizalmát, és be kell vezetnie a szükséges reformokat. "Ausztrának stabil és demokratikusan legitimált kormányra, a politikai centrum szövetségére van szükség" – fogalmazott Nehammer. A legfontosabb célok között a növekedést és a jólétet biztosító gazdaságpolitikát, az állampolgárokat nem terhelő migrációs politikát, a továbbá az egészségügy és az oktatás területét említette.

A tárgyalások több szakértői csoportban folynak majd. Értesülések szerint jelentős különbségek is tapasztalathatók a pártok között, így például az adópolitika területén. A szociáldemokrata pártvezető, Andreas Babler szerint szerint sok a nézeteltérés a három párt között, de – mint fogalmazott – együtt kívánnak működni.

Nehammer egy korábbi nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy az új kormány karácsonyig megalakulhat.

Az ÖVP tette közzé a Demox közvélemény-kutató intézet felmérését. Az adatok szerint a megkérdezettek 32 százaléka a három párt koalíciója mellett foglalt állást, ezzel szemben az ezer válaszadó 30 százaléka a legnagyobb országos támogatottsággal rendelkező két párt, azaz a többiek által elutasított Szabadságpárt és a Néppárt összefogását részesítette előnyben.

Címlapról ajánljuk

A történelemben példátlan olajpiaci apokalipszis fenyeget

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a történelemben még nem volt példa az olajpiac olyan mértékű megzavarására, mint most, az iráni háború idején. Az ügynökség korábban egy hatalmas vésztartalék felszabadítását jelentette be. Közben a Perzsa-öbölben több tankhajót találat ért és hírek szerint Irán aknákat telepít a Hormuzi-szorosban, az Öböl kőolajkereskedelmének kulcspontján..
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Nem csak az élelmiszerárakon keresztül hat a klímaválság az inflációra

Nem csak az élelmiszerárakon keresztül hat a klímaválság az inflációra

Az éghajlatváltozás makrogazdasági hatásainak megértése gyorsan fejlődik, de a múltbeli és jövőbeli inflációra gyakorolt hatások még mindig kevésbé ismertek. Az Európai Központi Bank szakértői tanulmányukban egy globális havi fogyasztói árindex-adatbázist használtak fel annak érdekében, hogy azonosítsák az éghajlatváltozás inflációra gyakorolt ok-okozati hatásait, és értékeljék azok következményeit a jövőbeli felmelegedés fényében. Rugalmasan figyelembe véve a különböző évszakok, valamint az alapvető éghajlati és társadalmi-gazdasági feltételek heterogén hatásait, a kutatók megállapították, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése nem lineáris, felfelé irányuló inflációs nyomást eredményez, amely mind a magasabb, mind az alacsonyabb jövedelmű országokban 12 hónapig fennmarad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×