Infostart.hu
eur:
353.3
usd:
305.08
bux:
133528.69
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Az üzleti világ két szereplője kezet ráz.
Nyitókép: Getty Images/eyesfoto

Szolidaritási adó – tárgyalások kezdődnek, fény az alagút végén a kormány és az önkormányzatok között?

Az önkormányzatok és a kormány is kompromisszumra törekszik a szolidaritási hozzájárulás fennmaradása ügyében. A miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy egyelőre be kell fizetni a szolidaritási adót, de széles körű egyeztetésre készül az önkormányzatokkal. Kiss Ambrus, a Városháza főigazgatója szerint tudnak jó kompromisszumot.

Az önkormányzatok többsége megértő az új kormánnyal a szolidaritási hozzájárulás fennmaradásával kapcsolatban, de abban bíznak, hogy hosszú távon találnak egy kompromisszumos megoldást, amely az önkormányzatok és a költségvetés gazdasági egyensúlyát is biztosíthatja. Erről és a főváros javaslatáról is beszélt az InfoRádióban Kiss Ambrus, a Városháza főigazgatója.

„Örömmel látjuk, hogy lesz változás, hiszen a kormány döntése értelmében az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások folyamatos és stabil ellátása, biztosítása érdekében azonnali lépéseket kell tennie a kormánynak, és

mi tudunk olyan megoldást, amely egyszerre teljesíti azokat a feltételeket, amelyek nyomasztják az államot, a kormányt és nyomasztanak nyilván minket is”

– fogalmazott.

Olyan megoldásra tudnak javaslatot tenni a tárgyalóasztalnál, amely

  • a központi költségvetés 2026-os bevételeit nem érinti,
  • bizonyítja a főváros stabil és kiszámítható működését legalább ebben az évben, illetve
  • a múltbeli pereket lezárja, hiszen Budapestnek egy jelentős peres követelése van az állammal szemben (2023 óta).

Kiss Ambrus aláhúzta, nem a bíróságon, hanem tárgyalóasztal mellett szeretne ülni a főváros a kormánnyal, és ott megállapodást kötni, ennek pedig természetes feltétele, hogy akár peren kívül egyezséget tudjanak kötni a szolidaritási hozzájárulások kapcsán.

Székesfehérvár

Korábban Székesfehérvár fideszes polgármestere a közösségi oldalán írt arról, hogy az önkormányzatoknak tudomásul kell venniük, hogy a szolidaritási hozzájárulás 400 milliárdos bevétel az állami költségvetésben, ami az önkormányzati rendszer finanszírozásának szerves része, ezért úgy korrekt, hogy a települések méltányosan, türelemmel viszonyulnak ehhez.

Cser-Palkovics András biztos abban, hogy sok önkormányzat most csalódott, mert azt szerették volna, hogy az új kabinet azonnal szüntesse meg a szolidaritási hozzájárulást, szerinte viszont ez ennyire rövid idő alatt irreális elvárás. A városatya úgy látja a befizetési módszertan és az arány alapos reformra szorul az önkormányzati finanszírozás egészével együtt, de amíg ez nem jön létre, addig Székesfehérvár befizeti az adót.

Be kell fizetni, de...

Magyar Péter miniszterelnök a hétfői kormányülés után tartott tájékoztatóján jelentette be, hogy az önkormányzatoknak be kell fizetniük a szolidaritási adókat, de széles körű egyeztetésre készül az önkormányzati vezetőkkel

„Lesz egy széles körű egyeztetés önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel is. Rengeteg javaslatot kaptunk, nekünk is voltak vállalásaink az önkormányzatok hatáskörét illetően a Szent István-tervben, akár forrásokat illetően, ezeket össze kell hangolni, és meg kell találni a megoldást. Nem lehet egységes megoldást találni, hiszen maga a szolidaritási adó is többfajta adó, és az elvonások is különböző mértékben érintették az önkormányzatokat. Mindenkivel lesz egyeztetés, a '26-os és a '27-es költségvetési tervek fényében kell meghozni a változtatási javaslatokat.

Abszolút aláírom és pontosan tudom, hogy hosszú távon ez a rendszer így nem fenntartható, mert kivéreztették a fővárost, a megyei jogú városokat is, és nagyobb városokat is politikai furkósbotként üldöztek és tönkre akartak tenni,

és ez a legtávolabb áll a Tisza-kormánytól. Egy teljesen más partnerségre törekszünk az önkormányzatokkal, de idő kell” – ecsetelte akkor.

A kormányfő kiemelte amíg az egyeztetések lezárulnak, jogos elvárása a kormánynak és az országnak, hogy mindenki teljesítse a jogi kötelezettségét.

A cikk Szabó S. Gergő interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

A részvénypiaci hangulat alapvetően továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. Az európai részvénypiacok ma felfelé vették az irányt, a régiónkban a magyar és az osztrák részvénypiac is kiemelkedően teljesített - szektorszinten elsősorban a bankpapírok vezették az emelkedést. Az Európai Központi Bank kamatemelése után valamelyest csökkent az optimizmus az európai részvénypiacokon délután - az EKB 3 éves szünet után emelt először egész pontosan 25 bázispontot -, illetve a Kormányzótanács lefelé módosította a GDP-növekedési várakozásokat és megemelte az inflációs előrejelzéseket a következő évekre. Koraeste Donald Trump közölte, hogy mégsem lesz ma amerikai támadás Irán ellen, erre reagálva emelkednek a nemesfémek és esik a Brent jegyzése, a vezető tőzsdék pedig raliznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×