Infostart.hu
eur:
379.44
usd:
319.97
bux:
0
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
A 2020. május 14-én készült, június 18-án közreadott képen piros buszok haladnak el a brit jegybank, a Bank of England épületénél London pénzügyi negyedében. Ezen a napon bejelentették, hogy a brit jegybank százmilliárd font pótlólagos likviditást juttat a brit gazdaságba az új koronavírus okozta járvány súlyos hatásainak enyhítése érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Teljesen új brit–uniós viszony kell - Bank of England

A Bank of England kormányzója szerint Nagy-Britanniának újjá kell építenie kapcsolatait az Európai Unióval.

Andrew Bailey a londoni pénzügyi szolgáltatási központ, a City polgármesteri hivatalának (Mansion House) csütörtök esti hagyományos zártkörű éves üzleti gáláján a Bank of England által ismertetett beszédében úgy fogalmazott: közhivatalnoki minőségében nem foglalhat állást a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) puszta tényével kapcsolatban.

A brit jegybank vezetője szerint azonban rá kell mutatni a brexit következményeire, és meg kell állapítani, hogy az Európai Unióhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok megváltozása megterhelte a brit gazdaság potenciális teljesítményét.

Bailey szerint a brexit kereskedelmi hatásai láthatóan nagyobb mértékben érintik az áruforgalmat, mint a szolgáltatási szektort, és bár ez nem különösebben meglepő, mégis rávilágít arra, hogy miért kell üdvözlendőnek tekinteni az EU-hoz fűződő kapcsolatrendszer újjáépítését szolgáló lehetőségeket.

Hozzátette: fontos a gazdasági biztonságot érő fenyegetések figyelemmel kísérése, és nem szabad elfelejteni a gazdasági nyitottság fontosságát sem, mivel ez a termelékenység egyik meghatározó tényezője.

A brit jegybank vezetőjének ez volt az eddigi legerőteljesebb és legfeltűnőbb véleménynyilvánítása a brexit reálgazdasági és kereskedelmi hatásaival kapcsolatban.

Nagy-Britannia 2020-ban távozott az Európai Unióból, valamint az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, miután a brit EU-tagságról az akkori konzervatív párti kormány által 2016-ban tartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk többségbe.

A júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, de Sir Keir Starmer miniszterelnök többször is jelezte, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni és új alapokra kívánja helyezni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.

A brexit negatív gazdasági következményeire több elemzőműhely is felhívta a figyelmet.

A brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) a brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az EU tagjaként ugyanebben az időtávlatban elérhetett volna.

A Cambridge-i Egyetem gazdaságkutató intézete, a Cambridge Econometrics legutóbbi átfogó elemzése szerint az előállított bruttó hozzáadottérték-tartalom mércéjével mérve a brit gazdaság teljesítménye már tavaly 6 százalékkal kisebb volt, 2035-ben pedig 10,1 százalékkal alacsonyabb lesz annál a szintnél, amelyet e két időpontig Nagy-Britannia az EU tagjaként elérhetett volna.

Címlapról ajánljuk
Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

180 fokos fordulatot vettek az amerikai-magyar kapcsolatok Donald Trump újbóli beiktatása után – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke. Törcsi Péter szerint ez a mostani a jó viszony is a tétje az áprilisi országgyűlési választásoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Kérlelhetetlennek tűnik az unió tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős biztosa, Teresa Ribera, aki a gyakorlatban közvetlenül felel azért, hogy milyen cégek léphetnek fúzióra anélkül, hogy monopolhelyzetek alakulnának ki. A versenyképességi témakör a védelem mellett egyértelműen az EU egyik fő prioritásává vált az utóbbi években, és sokan hiszik, hogy a kontinensméretű cégek lennének erre a legkézenfekvőbb válaszok, azonban Ribera szerint más út is van a lemaradás elkerülésére, így nem enged az összeolvadni vágyó telekommunikációs cégeknek – írja a Financial Times.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×