Infostart.hu
eur:
378.29
usd:
323.8
bux:
128847.86
2026. április 8. szerda Dénes
Izraeli Nyíl 3 típusú légvédelmi rakéta. Forrás: IAI
Nyitókép: Forrás: IAI

Kiderült, hogy Németország a korábban ígértnél kétszer több fegyvert szállít Izraelnek

Csak augusztus óta 94,05 milliós értékű fegyverkivitelt engedélyeztek a Hamász és a Hezbollah ellen harcoló ország számára, miközben csak 45 millió euró volt az idei terv.

Rendkívül kemény nyilatkozatháború zajlott le a közelmúltban a parlamentben az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje, Friedrich Merz és a hivatalban lévő kancellár, Olaf Scholz között. Merz azzal vádolta a kormányt, hogy korábbi ígéretei ellenére nem szállít fegyvert Izraelnek. Scholz a tőle teljesen szokatlan felindultsággal cáfolta ezt. "Fegyvereket szállítottunk Izraelnek, és ezt tesszük a jövőben is" – hangzott a a kancellári válasz.

Merz azonban "konkrét esetekre" is utalt, amelyek szerinte bizonyítják, hogy a szövetségi kormány hónapok óta megtagadja a különböző katonai felszerelések, illetve egyéb anyagok szállításához szükséges hozzájárulást. Ennek nyomán fogalmazott úgy, hogy ez nem egyeztethető össze az izraeli nép iránt vállalt szolidaritással, annak hangsúlyozásával, hogy Izrael biztonsága német államérdek.

Scholz ugyanakkor a leghatározottabban cáfolta, hogy kormánya részéről bármifajta korlátozó döntés született volna, sőt arról döntöttek, hogy hamarosan újabb fegyverszállítások lesznek – tette hozzá. Mindezt alátámasztotta az ARD német közszolgálati médium beszámolója arról, hogy a kormány kiterjeszti az Izraelbe irányuló fegyverszállítások jóváhagyását. A berlini külügyminisztérium szerint

csak augusztus óta 94,05 milliós értékű fegyverkivitelt engedélyeztek a Hamász és a Hezbollah ellen harcoló ország számára.

Az ARD szerint ez az összeg több mint kétszerese annak a 45,74 millió eurónak, amelyet a gazdasági minisztérium nem sokkal korábban jelzett a Bundestag gazdasági bizottságának az idei esztendőre.

Az új adatra a külügyminisztériumnak az ellenzéki Sahra Wagenknecht Szövevetség (BSW) megkeresésére elhangzott válasza nyomán derült fény.

A német parlamenti pártok között hosszú hónapok óta folyik a vita az izraeli fegyverszállításokról. A múlt évben a hárompárti koalíció 326,5 millió euró értékű fegyverszállítást hagyott jóvá Izraelnek. Az exportengedélyek nagy része a Hamász palesztin szervezet Izrael ellen tavaly október 7-én végrehajtott terrortámadása után történt.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Racionális döntésnek tűnik most befejezni a háborút, és tárgyalásokat kezdeni, amit az amerikai és az iráni fél is kvázi győzelemként értékelt odahaza – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint világgazdasági szempontból továbbra is a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése a legfontosabb, és ebben a két oldal nagyon eltérő állásponton van.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Ezért jelent nemzetbiztonsági kockázatot a klímaváltozás

Ezért jelent nemzetbiztonsági kockázatot a klímaváltozás

A keddi Checklistben (22:58-tól) arról beszélgetünk Pomázi István geográfussal, hogy a globális élővilág pusztulása és az ökoszisztémák összeomlása már nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem közvetlen nemzetbiztonsági kockázat. A szélsőséges időjárási események, az erőforrások szűkössége és az ökológiai rendszerek sérülékenysége egyre inkább összekapcsolódó kockázati hálót alkotnak. Ezek a folyamatok nemcsak a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást érintik, hanem az államok működőképességét és válságkezelési képességét is próbára teszik. Adásunk első felében annak járunk utána, hogy mik a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszeripari termékek, alapanyagok Magyarországon, mi az, amiben behozatalra szorulnak a magyar feldolgozók, gyártók. 2025-ben miközben az agrár- és élelmiszeripari export csökkent, az import nőtt: mit jelent ez a hétköznapokban? Magasabb bolti árakat, több külföldi árut a polcokon, vagy inkább azt, hogy a magyar feldolgozóipar nem tud eleget és elég versenyképesen termelni? A témáról Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×