Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába - jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
Mark Rutte X-bejegyzésében tájékoztatott: beszélt Jun Szogjol dél-koreai elnökkel a NATO és Dél-Korea között fennálló szoros partnerségéről, a védelmiipari együttműködésről, valamint az euro-atlanti és az indo-csendes-óceáni térség egymáshoz kapcsolódó biztonságáról.
"Jelentős eszkalációt jelentene, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába" - tette hozzá bejegyzésében a NATO-főtitkár.
Jun Szogjol hivatalának pénteken kiadott közleménye szerint az ukrajnai háborúban Moszkva oldalán bevetni szánt észak-koreai katonák nagy valószínűséggel már Oroszországban állomásoznak, Szöul pedig minden rendelkezésére álló eszközzel reagálni fog az orosz-észak-koreai katonai együttműködés újabb fejleményeire.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy hírszerzési jelentések szerint Észak-Korea mintegy tízezer katonát képez ki Oroszország támogatására az ukrajnai háborúban, és noha ezen erőik Oroszországba szállítása még nem történt meg, már jelen van bizonyos számú észak-koreai taktikai személyzet az oroszok által megszállt ukrán területen.
Mark Rutte szerdai közlése szerint a katonai szövetségnek egyelőre nincs bizonyítéka arra, hogy észak-koreai katonák részt vennének az ukrajnai harcokban.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban "újabb álhírnek" nevezte az észak-koreai katonák oroszországi tartózkodásáról szóló híreket.
A német hírszerzés főnöke szerint országa súlyos konfliktusba keveredhet Oroszországgal. Már most új szakaszába lépett a szembenállás, amely „veszélyes dimenziót öltött”. Egyetlen ország sem jelent olyan konkrét fenyegetést, mint Oroszország – közölte Martin Jäger.
Csaknem 400 iskola maradt zárva Franciaországban, miután az oktatási körülmények és a finanszírozás miatt kezdődött diáktüntetések országszerte erőszakos összecsapásokba torkolltak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: komoly témák és komoly „játékosok” vannak most a politikai színpadon, nagy a tét a választások előtt.
Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Hétfő estére korrigálta napközbeni gyengülését a forint: a dollárral szemben látott féléves mélypont után visszaerősödött az árfolyam, miközben az euró jegyzése ismét a 367-es szint közelébe süllyedt. A keddi nyitásban a nemzetközi környezet mellett a hazai hírekre figyel a piac: a reggeli KSH-adatok mellett a Portfolio mai, Back to Europe konferenciáján Kurali Zoltán MNB-alelnök euróbevezetésről szóló előadása adhat iránymutatást a kereskedőknek.