Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Egy férfi halad el egy védőmaszkot viselő ápolónőt ábrázoló falfestmény előtt Londonban 2020. április 22-én. A koronavírus-járvány miatt Nagy-Britanniában kijárási korlátozások vannak érvényben.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

A brit kórházakra úgy hatott a Covid-járvány, mint egy véget nem érő terrortámadás

A brit egészségügyi ellátórendszerre olyan hatást gyakorolt a koronavírusjárvány, mintha az országot véget nem érő terrortámadás-sorozat érte volna - mondta egy vezető szakértő a járvány előzményeinek, következményeinek és kormányzati kezelési módjának feltárását célzó brit vizsgálat csütörtöki munkanapján.

A tavaly nyáron kezdődött vizsgálat, amelyet Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezet, várhatóan 2026-ig tart, és több különálló részből – hivatalos elnevezéssel modulból – áll.

A jelenleg folyó harmadik vizsgálati modul csütörtöki meghallgatásán Kevin Fong, a neves University College London (UCL) egyetem orvosprofesszora – aki a járvány elhatalmasodása idején a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) vészhelyzeti főtanácsadója volt – kijelentette:

Nagy-Britannia a második világháború óta nem élt át a koronavírus-járványhoz mérhető súlyosságú országos veszélyhelyzetet.

Fong professzor elmondta: jelen volt orvosként a londoni Soho negyedben az 1999-ben, vasszögekkel megrakott pokolgépekkel elkövetett terrortámadás helyszínén, és sürgősségi osztályon dolgozó orvosként fogadta a 2005. július 7-i öngyilkos terrormerénylet sérültjeit, de egyik támadás következményei sem voltak hasonlíthatók ahhoz, amit a kórházak a koronavírusjárvány minden egyes napján átéltek.

A 2005. július 7-i támadást elkövető négy iszlamista öngyilkos merénylő három londoni metrószerelvényen és egy emeletes városi buszon robbantott pokolgépeket, saját magukkal együtt 56 embert megölve és több mint hétszázat megsebesítve.

A Soho egyik pubjában és több más londoni városrészben szöges pokolgépekkel 1999 tavaszán elkövetett rasszista indíttatású merényletekben - amelyeket egy neonáci szimpatizáns hajtott végre - hárman meghaltak, 140-en súlyosan megsérültek.

Kevin Fong professzor a vizsgálat csütörtöki meghallgatásán elmondta: NHS-tanácsadói minőségében hozzávetőleg negyven kórház intenzív részlegét látogatta meg a járvány csúcspontján, és járt olyan intézményekben, amelyekben olyan mértékű volt a halálozás, hogy elfogytak a halottas zsákok.

Egyik ilyen látogatása során, 2020 decemberében egy angliai kórház intenzív osztályának főorvosa úgy fogalmazott:

a kórházak olyan helyzetbe kerültek, mintha a járvány kezdete óta minden egyes nap terrortámadás érte volna az országot, ráadásul úgy, hogy nem is lehetett tudni a „terrortámadások” megszűnésének idejét –

mondta a csütörtöki meghallgatáson a UCL professzora.

A vizsgálóbizottság egy köztes jelentést már a nyáron közzétett, és ebben súlyos bírálatokat fogalmazott meg a nagy-britanniai koronavírusjárvány kormányzati és szakhatósági kezelésének módjáról. A 240 oldalas dokumentum megállapította egyebek mellett, hogy a sürgősségi tervezésért felelős intézményeket és struktúrákat „útvesztőhöz mérhető bonyolultság” jellemezte, és „stratégiai léptékű, végzetes hibák” történtek az országot fenyegető kockázatok megítélésében, megelőzésében és kezelésében.

A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint Nagy-Britanniában 2020 óta csaknem 25 millió koronavírus-fertőződést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, a halálos áldozatok száma meghaladta a 226 ezret.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×