A migráció miatti országos vészhelyzet kihirdetése is szerepel a holland kabinet pénteken bemutatott kormányprogramjában, amelyben szigorúbb szabályozásokat hoznának a bevándorlás visszaszorítására.

A televízió által élőben közvetített sajtókonferenciáján Dick Schoof holland miniszterelnök bejelentette, Amszterdam hivatalosan kérni fogja az Európai Uniót, hogy egy időre mentse fel a közös uniós migrációs politika végrehajtása alól Hollandiát.

A kormányfő szükségesnek nevezte a menedékkérők számának visszaszorítását a lakhatási válság megoldása érdekében, valamint azért, hogy elérhetőbbé tegyék az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférést. Hozzátette: nem várhatnak tovább az intézkedésekkel.

"Ha ma hozzálátunk, akkor sem oldódik meg minden holnapra (...) Döntéseket kell hoznunk; a jövő generációkért tesszük ezt, a gyerekeinkért, az unokáinkért" - szögezte le.

Mint mondta, a vészhelyzet kihirdetésének "vannak feltételei", azonban hozzátette: bízik benne, hogy a kabinet jól előkészített indokot tud beterjeszteni az államtanács elé az ügyben, amely hat-nyolc héten belül hozhat döntést.

Marjolein Faber menekültügyi és migrációs miniszter elmondta, a lépés lehetővé tenné, hogy a holland kormány "nagyon gyorsan" - a parlament jóváhagyása nélkül - felfüggesszen bizonyos menekültügyi jogszabályokat. "Olyan intézkedéseket hozunk, amelyek Hollandiát a lehető legkevésbé vonzó országgá teszik a menedékkérők szemében" - jelentette ki a tárcavezető.

Az újonnan bevezetendő intézkedések a többi között korlátoznák a családegyesítést, lehetővé tennék a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők azonnali kitoloncolását, illetve a kabinet felfüggesztheti a menedékkérők Hollandia területén történő egyenletes elosztására vonatkozó jogszabályt is, mégpedig a parlament alsó- és felsőházának jóváhagyása nélkül.

A holland kormány királyi rendelettel hirdethet országos vészhelyzetet, amelyet azonban jogi szempontból is meg kell vizsgálni.

Hollandiába évente mintegy 40 ezer menedékkérő érkezik.

A lakhatási válsággal kapcsolatban a kabinet leszögezte: igyekszik teljesíteni az előző kormány által kitűzött, évi 100 ezer lakás építését vagy felszabadítását célzó elképzelését, amelyre ötmilliárd eurót szánna a következő öt évben. További 2,5 milliárd eurót az infrastruktúrába fektetnének annak érdekében, hogy az új otthonok könnyebben elérhetőek legyenek.

A csaknem 140 oldalas dokumentum emellett kitér a holland felsőoktatás "hollandizálására" is, amelynek részeként igyekeznének visszaszorítani az angol nyelvet az egyetemeken, kivéve néhány olyan kart, ahol a jelentős hiánnyal küzdő szektorok jövőbeni szakembereit képzik.

Emellett a tervek szerint csökkentenék a külföldi diákok számát is, jóllehet ezen elképzelés ellen már több, Hollandiában is jelenlévő multinacionális vállalat tiltakozott.

A kormányprogram védelmi ügyekkel foglalkozó részében leszögezik, a kabinet továbbra is eltökélt abban, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítsa, valamint kiemelték, hogy Hollandia folytatja Ukrajna támogatását "anyagi, politikai és erkölcsi téren is".

Egyéb tervek között szerepel a társaságok, alapítványok, vallási szervezetek, illetve "nem hivatalos társulások" "nemkívánatos külföldi segélyezésének" megszüntetése, valamint az életfogytiglani börtönbüntetés jelenlegi, legfeljebb 15 éves időtartamának meghosszabbítása, továbbá kiemelték azt is, hogy a kabinet olyan lehetőségek kidolgozására törekszik, amelynek segítéségével a szülők felelősségre vonhatók lennének a gyerekeik bűncselekményeiért. Növelnék továbbá a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményekre kiszabható maximális büntetés mértékét is.