A magyar víziszárnyas ágazat egyik legnagyobb problémája a kínai kacsaimport növekedése. A különbség a termelési volumenben is óriási, mert míg Európában évente 130-140 millió kacsát nevelnek, Kínában ez a szám akár a 4 milliárdot is elérheti.
A behozott kínai sült kacsa mennyisége az elmúlt években megtriplázódott, ez már az európai termelők számára is komoly piaci fenyegetést jelent – mondta Szabó Ákos, a Tranzit csoport vezérigazgatója és a Magyar Lúd Szövetség elnöke beszélt a Portfolio podcastjében. Szerinte az európai termelők hátrányból indulnak, mert miközben nekik szigorú környezetvédelmi és állatjóléti szabályoknak kell megfelelniük, a kínai konkurenciára nem feltétlenül vonatkoznak ugyanezek a szabályok.
„Körülbelül azt várja el tőlünk az Európai Unió, mintha Nógrád megyében egy focimeccsen mi lennénk a támadó, és felfele a dombon kell szaladnunk, a másik hasonló ágazati szerelplő, a kínai meg a lejtőn lefelé támad” – vázolta.
A versenyhelyzet mellett a madárinfluenza is komoly károkat okozott az ágazatnak.
Különösen a libatartás sérülékeny, hiszen a libákat hosszabb ideig nevelik, és a zárt tartást is nehezebben viselik.
A gazdálkodóknak közben a takarmány- és energiaárakkal, valamint az árfolyamváltozásokkal is számolniuk kell.
Szabó Ákos szerint 2024 kifejezetten veszteséges év volt, 2025-ben már javult a helyzet, idén azonban az erős forint az exportőrök jövedelmezőségét is rontotta. A jövő egyik fontos feladata ezért szerinte a termékfejlesztés és a magasabb feldolgozottság elérése.
A Magyar Lúdszövetség elnöke azt is elmondta, hogy
a kacsa egyre inkább egész évben keresett termékké válik, a liba viszont továbbra is elsősorban szezonális, prémium élelmiszer.
„Itt lenne az ideje megfogalmazni, hogy mi a 10 éves, 20 éves tervünk ágazati szinten, és együtt mozogva ezt megvalósítani, cégszintre is levezetve. Ez kulcskérdés” – hangsúlyozta. Cégszinten a saját üzleti környezetükben a kacsák fogyasztásával kapcsolatban optimisták, látják a növekedést, és átalakult a termékszerkezet is, egyre többet tudnak magasabb feldolgozottságon, darabolva, marinálva vagy sütve is eladni.
„Egyre többet adunk el friss termékként, nem fagyasztottként – régen az eladott termékek 90-95 százaléka fagyasztott volt, most már 60 százaléka friss, vagyis nagyon komoly evolúción ment át a kacsaágazat az elmúlt tíz évben” – sorolta Szabó Ákos.
Az Európai Bizottság már dömpingellenes vizsgálatot is indított a kínai kacsa behozatala miatt, a végleges intézkedésekről azonban még nincs döntés. A magyar ágazat szereplői eközben
- a versenyfeltételek kiegyenlítésében,
- a feldolgozás fejlesztésében és
- a hazai fogyasztás további bővítésében
látják a kitörés lehetőségét.
A cikk Pintér Dániel összeállítása alapján készült.






