„Történelmi nap ez a munkavállalók számára” – értékelte az eseményt Michelle O'Neill, az Ausztrál Szakszervezeti Tanács elnöke.

A törvény értelmében

a munkavállalónak nem kötelessége válaszolnia a munkaadó munkaidőn túl küldött üzeneteire, illetve nem kell felvenniük a telefont, ha munkaügyben keresik őket a munkaidő után.

Az Ausztrál Ipari Csoport munkaadói szervezet azonban átgondolatlannak nevezte a törvény bevezetését, és arra figyelmeztetett, hogy egyebek mellett problémákat okozhat az önként vállalt túlóráknál. Más munkaadói szervezetek az ország versenyképessége miatt aggódtak.

Anthony Albanese ausztrál munkáspárti miniszterelnök azonban az állami televízióban hangsúlyozta, hogy mivel a dolgozók nem napi 24 órai munkáért kapják a fizetésüket, nem is kell 24 órát készenlétben lenniük. Hozzátette: nagyon fontos, hogy a dolgozók el tudjanak szakadni a munkájuktól, és saját életükkel és családjukkal foglalkozhassanak, és így megőrizhessék szellemi egészségüket is.

Egy független kutatóintézet, az Australia Institute 2023-as jelentése szerint az ausztrál dolgozók hetente átlagosan 5,4 órányi munkát végeznek munkaidőn túl, amiért nem kapnak fizetést. A legtöbb kifizetetlen túlórát, heti átlagban 7,4 órát, a 18-29 évesekkel végeztetik.

A kifizetetlen munkaidő évente 131 milliárd ausztrál dollárra (31 352 milliárd forintra) rúg

– írták a jelentésben.

A törvény ugyanakkor kivételt tesz bizonyos esetekben, amikor a munkavállaló vészhelyzet vagy más „észszerű ok” miatt mégis köteles munkaidőn túl is kapcsolatba lépni a munkaadóval.

A törvény hétfőtől lép életbe a 15-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknél, az ennél kevesebb létszámmal dolgozó cégek jövő év augusztus 22-ig kaptak haladékot.

Hasonló törvény Franciaországban 2017., Spanyolországban 2018., Belgiumban pedig 2022. óta van érvényben.