Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Szijjártó Péter a CNN-en: Mennyit javított a harctéri helyzeten a halomnyi amerikai fegyver?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Jake Tapper, a washingtoni CNN The Lead With Jake Tapper című műsorának vendége volt Washingtonban.

Magyarország már a NATO tagja 25 éve. Egyike azoknak a kelet-európai országoknak, amelyek egykor a Varsói Szerződés tagországai voltak a NATO-val szemben, majd oldalt váltottak a Szovjetunió összeomlása után. Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatt Magyarország továbbra is szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal, olyannyira, hogy a magyar kormányfő megpróbál párbeszédet kezdeményezni Oroszország ukrajnai háborújának befejezése érdekében – vezette fel Jake Tapper műsorvezető vendégét, Szijjártó Pétert, akitől elsőként azt kérdezte, hogy mit remél Magyarország az e heti NATO-csúcstalálkozótól.

A magyar külgazdasági és külügyminisztere elsőként is emlékeztetett, „mi a háború szomszédságában élünk már két és fél éve, amely során közvetlenül szembesültünk a háború hatásaival: több mint 1,3 millió menekült Magyarországon, több mint 1500 olyan iskola Magyarországon, ahová a menekült családok gyerekei járnak, rendkívül magas infláció, rendkívül magas energiaárak, naponta halnak meg emberek – ezrek a harctéren” – sorolta Szijjártó Péter, hangsúlyozva: ezt meg kell állítanunk!” Megfogalmazása szerint az a stratégia, amit az Európai Unió és a NATO az elmúlt két és fél ében követett, egyszerűen nem hozott semmilyen eredményt, mert a helyzet egyre rosszabbodik.

„Az ember látja a brutális támadásokat, látja az eszkaláció veszélyét, látja a csatatéren elkövetett kegyetlenségeket, és úgy gondolom, hogy ez csak rosszabb lesz.

Tehát ha nem vagyunk képesek megállítani a háborút, akkor több ezer – tíz- vagy százezer – ember fog meghalni, és Ukrajna el fog pusztulni” – mondta a magyar tárcavezető, nyomatékosítva újfent, hogy ezt meg kell állítani, és hogy amit az elmúlt két és fél a Nyugat tett, az egyszerűen nem volt sikeres.

A műsorvezető felemlegette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten ellátogatott Kijevbe – majd Moszkvába is –, és arra biztatta az ukrán elnököt, hogy hirdessen, vagy legalábbis állapodjon meg a tűzszünetről, hogy felgyorsítsa a béketárgyalásokat. Jake Tapper szerint ez az ukránok szemében olyan, mintha engednének Oroszország agressziójának, amely 2014 óta megszállás alatt tartja az országot: először a Krím félszigetet, majd a Donbasz régiót szállta meg, majd jött a két évvel ezelőtti támadás. Mint mondta, ha az ukránok azt teszik, amit Orbán Viktor javasolt, akkor azzal azt mondják, hogy „rendben, hagyják abba a gyilkolászásunkat, cserébe az önöké (Oroszországé) lehet az ország negyed”.

Szijjártó Péter az utóbbi kijelentéssel nem értett egyet, mondván, a területi integritás olyan alapelv, amelyet tiszteletben kell tartania mindenkinek. Ugyanakkor az elmúlt két és fél év arról tanúskodik, hogy a konfliktusnak nincs megoldása a csatatéren – mondta a külügyminiszter, felvetve annak kérdését, hogy vajon mennyit javított a hatérci helyzeten az a halomnyi fegyver, amiért az amerikai állampolgárok fizettek. Szerinte semmit nem javított, hiszen Oroszország továbbra is ott van, a hadseregük nyomul előre, Ukrajna pedig nem tud sikereket elérni a csatatéren. Ráadásul arra sem tudja senki a választ, hogy vajon mi az a végső fegyvermennyiség, amelyet célba kellene juttatni ahhoz, hogy a helyzet Ukrajna javára forduljon – tette hozzá. Szijjártó Péter szerint ebből a magyar kormány számára az következik, hogy a harctér helyett a tárgyalóasztalhoz kellene fordulni. „Szorgalmaznunk kell a tárgyalások megkezdését, ami reményt ad egy olyan békemegállapodásra, amely tartós és igazságos békét biztosíthat a térségben.

Tehát nem a harctéren van a megoldás, hanem a tárgyalóasztal, a diplomácia, a diplomáciai csatornák, az egymással való beszélgetés és a párbeszéd kell, hogy átvegye ennek a helyét”

– fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök láthatóan azt szeretné, hogy az Egyesült Államokban Donald Trump nyerje az elnökválasztást, Szijjártó Péter azt mondta, hogy a magyar kormány úgy tekint a politikára, mint egy munkára, ami tapasztalatokon alapszik. „A mi tapasztalatunk pedig az, hogy amikor Trump elnök volt hivatalban, az amerikai–magyar kapcsolatok jobbak voltak, mint valaha, előtte és utána ez a kapcsolat tragikus volt politikai szempontból.” Mindazonáltal védelmi kérdésekben nagyon jó az együttműködés, Magyarország megbízható NATO-szövetséges, és teljesíti a walesi megállapodás értelmében a 2 százalékos kritériumokat. És ami a gazdaságot illeti – tette hozzá a tárcavezető –, az USA a második legnagyobb befektető Magyarországon, több mint 1500 amerikai székhelyű vállalat van jelen az országban, akik rendkívül elégedettek mindazokkal a körülményekkel, amelyeket az állam biztosít a számukra, de politikai szempontból, a demokrata kormányzat idején tragikus volt a kapcsolatunk – ismételte meg, kiemelve: a magyar kormány jó amerikai–magyar kapcsolatokat szeretne, amire a tapasztalatok azt mutatják, hogy Trump elnöksége alatt van lehetőség. Így aztán Orbán Viktor és Donald Trump nagyon jó személyes kapcsolatot, nagyon jó barátságot ápol.

A teljes interjú alább tekinthető meg:

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×