Infostart.hu
eur:
362.1
usd:
312.24
bux:
0
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Szijjártó Péter a CNN-en: Mennyit javított a harctéri helyzeten a halomnyi amerikai fegyver?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Jake Tapper, a washingtoni CNN The Lead With Jake Tapper című műsorának vendége volt Washingtonban.

Magyarország már a NATO tagja 25 éve. Egyike azoknak a kelet-európai országoknak, amelyek egykor a Varsói Szerződés tagországai voltak a NATO-val szemben, majd oldalt váltottak a Szovjetunió összeomlása után. Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatt Magyarország továbbra is szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal, olyannyira, hogy a magyar kormányfő megpróbál párbeszédet kezdeményezni Oroszország ukrajnai háborújának befejezése érdekében – vezette fel Jake Tapper műsorvezető vendégét, Szijjártó Pétert, akitől elsőként azt kérdezte, hogy mit remél Magyarország az e heti NATO-csúcstalálkozótól.

A magyar külgazdasági és külügyminisztere elsőként is emlékeztetett, „mi a háború szomszédságában élünk már két és fél éve, amely során közvetlenül szembesültünk a háború hatásaival: több mint 1,3 millió menekült Magyarországon, több mint 1500 olyan iskola Magyarországon, ahová a menekült családok gyerekei járnak, rendkívül magas infláció, rendkívül magas energiaárak, naponta halnak meg emberek – ezrek a harctéren” – sorolta Szijjártó Péter, hangsúlyozva: ezt meg kell állítanunk!” Megfogalmazása szerint az a stratégia, amit az Európai Unió és a NATO az elmúlt két és fél ében követett, egyszerűen nem hozott semmilyen eredményt, mert a helyzet egyre rosszabbodik.

„Az ember látja a brutális támadásokat, látja az eszkaláció veszélyét, látja a csatatéren elkövetett kegyetlenségeket, és úgy gondolom, hogy ez csak rosszabb lesz.

Tehát ha nem vagyunk képesek megállítani a háborút, akkor több ezer – tíz- vagy százezer – ember fog meghalni, és Ukrajna el fog pusztulni” – mondta a magyar tárcavezető, nyomatékosítva újfent, hogy ezt meg kell állítani, és hogy amit az elmúlt két és fél a Nyugat tett, az egyszerűen nem volt sikeres.

A műsorvezető felemlegette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten ellátogatott Kijevbe – majd Moszkvába is –, és arra biztatta az ukrán elnököt, hogy hirdessen, vagy legalábbis állapodjon meg a tűzszünetről, hogy felgyorsítsa a béketárgyalásokat. Jake Tapper szerint ez az ukránok szemében olyan, mintha engednének Oroszország agressziójának, amely 2014 óta megszállás alatt tartja az országot: először a Krím félszigetet, majd a Donbasz régiót szállta meg, majd jött a két évvel ezelőtti támadás. Mint mondta, ha az ukránok azt teszik, amit Orbán Viktor javasolt, akkor azzal azt mondják, hogy „rendben, hagyják abba a gyilkolászásunkat, cserébe az önöké (Oroszországé) lehet az ország negyed”.

Szijjártó Péter az utóbbi kijelentéssel nem értett egyet, mondván, a területi integritás olyan alapelv, amelyet tiszteletben kell tartania mindenkinek. Ugyanakkor az elmúlt két és fél év arról tanúskodik, hogy a konfliktusnak nincs megoldása a csatatéren – mondta a külügyminiszter, felvetve annak kérdését, hogy vajon mennyit javított a hatérci helyzeten az a halomnyi fegyver, amiért az amerikai állampolgárok fizettek. Szerinte semmit nem javított, hiszen Oroszország továbbra is ott van, a hadseregük nyomul előre, Ukrajna pedig nem tud sikereket elérni a csatatéren. Ráadásul arra sem tudja senki a választ, hogy vajon mi az a végső fegyvermennyiség, amelyet célba kellene juttatni ahhoz, hogy a helyzet Ukrajna javára forduljon – tette hozzá. Szijjártó Péter szerint ebből a magyar kormány számára az következik, hogy a harctér helyett a tárgyalóasztalhoz kellene fordulni. „Szorgalmaznunk kell a tárgyalások megkezdését, ami reményt ad egy olyan békemegállapodásra, amely tartós és igazságos békét biztosíthat a térségben.

Tehát nem a harctéren van a megoldás, hanem a tárgyalóasztal, a diplomácia, a diplomáciai csatornák, az egymással való beszélgetés és a párbeszéd kell, hogy átvegye ennek a helyét”

– fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök láthatóan azt szeretné, hogy az Egyesült Államokban Donald Trump nyerje az elnökválasztást, Szijjártó Péter azt mondta, hogy a magyar kormány úgy tekint a politikára, mint egy munkára, ami tapasztalatokon alapszik. „A mi tapasztalatunk pedig az, hogy amikor Trump elnök volt hivatalban, az amerikai–magyar kapcsolatok jobbak voltak, mint valaha, előtte és utána ez a kapcsolat tragikus volt politikai szempontból.” Mindazonáltal védelmi kérdésekben nagyon jó az együttműködés, Magyarország megbízható NATO-szövetséges, és teljesíti a walesi megállapodás értelmében a 2 százalékos kritériumokat. És ami a gazdaságot illeti – tette hozzá a tárcavezető –, az USA a második legnagyobb befektető Magyarországon, több mint 1500 amerikai székhelyű vállalat van jelen az országban, akik rendkívül elégedettek mindazokkal a körülményekkel, amelyeket az állam biztosít a számukra, de politikai szempontból, a demokrata kormányzat idején tragikus volt a kapcsolatunk – ismételte meg, kiemelve: a magyar kormány jó amerikai–magyar kapcsolatokat szeretne, amire a tapasztalatok azt mutatják, hogy Trump elnöksége alatt van lehetőség. Így aztán Orbán Viktor és Donald Trump nagyon jó személyes kapcsolatot, nagyon jó barátságot ápol.

A teljes interjú alább tekinthető meg:

Címlapról ajánljuk
Gaudi-Nagy Tamás felfedte, ki nyújtotta be a kegyelmi kérelmet

Gaudi-Nagy Tamás felfedte, ki nyújtotta be a kegyelmi kérelmet

Az ügyvéd felszólította Magyar Pétert, állítsa le az ellene folytatott „sajtó- és gyűlölethadjáratot”. Részletesen írt a kegyelmi ügy egyes lépéseiről, és arról is, hogy ő maga nem számított arra, hogy Novák Katalin kegyelmet ad végül K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi vezetőhelyettesének.

Salát Gergely: Peking globális diplomáciai központtá vált

Miközben az amerikai elnököt az orosz elnök látogatása követi Pekingben, az uniós vezetőket az utóbbi időben egyre többször megalázzák látogatásaik során – derült ki Salát Gergely szavaiból. Mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, az Európai Unió vezetése benne maradt egy anakronisztikus világban. Ráadásul a kínai-európai gazdasági kapcsolatok sincsenek igazán rendben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Brüsszel elkezdte a szabályok kigyomlálását, a tagállamok rögtön elkezdtek aggódni

Brüsszel elkezdte a szabályok kigyomlálását, a tagállamok rögtön elkezdtek aggódni

Az Európai Unió 2025 elején külön diplomatacsoportot hozott létre, hogy gyorsított eljárásban több tucat uniós jogszabályt egyszerűsítsen és csökkentse a vállalatok adminisztratív terheit – az Európai Bizottság számításai szerint évi közel 38 milliárd eurónyi megtakarítást ígérve. A munkát azonban nem az eredeti jogszabályokat kidolgozó szakértőkre, hanem új diplomatákra bízták, ami másfél év után egyre több aggályt vet fel. Különösen a növényvédő szerek és kozmetikai vegyi anyagok szabályozásánál figyelmeztetnek diplomaták és civil szervezetek arra, hogy a gyorsítás egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhat, miközben az európai ombudsman hivatali visszásság miatt már bírálta a Bizottságot a hatásvizsgálatok hiánya miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×