Infostart.hu
eur:
366.62
usd:
315.91
bux:
148700.54
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalásuk után tartott moszkvai sajtótájékoztatón 2024. július 5-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor levele: Vlagyimir Putyin hajlandó lenne megfontolni a tűzszünetet

A magyar miniszterelnök az Európai Tanács tagjainak számolt be moszkvai útjáról, a levelet egy ukrán lap hozta nyilvánosságra.

Orbán Viktor a moszkvai látogatását követően levelet írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. Az írásban összefoglalta azt, hogy mi mindenről tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja az Index a Jevropejszkaja Pravda alapján.

A lap szerint a miniszterelnök július 5-i dátummal küldött levelet és az Európai Tanács elnökének és állam- és kormányfőinek. A beszámoló szerint Orbán Viktor leszögezte, hogy a látogatása alatt „nem tett semmilyen javaslatot, és nem nyilvánított véleményt az Európai Tanács vagy az Európai Unió nevében”, és az ezzel ellentétes állítások „alaptalanok”.

Az orosz elnökkel folytatott megbeszélésről azt írta, hogy Putyin hozzáállása a frontvonalbeli helyzethez „jelentősen eltér Zelenszkij elnök értelmezésétől”, és az ukrán veszteségek miatt az orosz államfő meglepődött, hogy az ukrán elnök elutasította az ideiglenes tűzszünetre vonatkozó javaslatot. A lap állításai szerint a magyar kormányfő a levélben azt írta, hogy szerinte Putyin hajlandó lenne megfontoslni egy olyan tűzszünetet, amely "nem szolgálná az ukrán erők rejtett átcsoportosítását és átszervezését". Az orosz elnök a 2022. áprilisi kezdetleges béketárgyalások keretrendszere alapján képzelné el a harcok leállítását.

A levél szerint Moszkva „kész a véleménycserére” a Kína és Brazília által felvetett békejavaslattal kapcsolatban is, amely béketárgyalásokat írna elő, de anélkül, hogy Ukrajna területi integritásához, szuverenitásához ragaszkodna. Orbán Viktor ezután arról írt a levélben, hogy Európának békére van szüksége, és hogy a békekötés esélye csökken „amiatt, hogy a diplomáciai csatornák el vannak zárva, és nincs közvetlen párbeszéd a felek között”. A magyar miniszterelnök szerint az idő kulcsfontosságú faktor, mivel egyre intenzívebbek a harcok, és egyre több az áldozat. A kormányfő szerint ha nem állítják le a harcokat, „sokkal drámaibb veszteségeket és harctéri fejleményeket” fogunk látni a következő két hónapban, mint eddig bármikor.

Orbán Viktor a levél legvégén arra is kitért: az Egyesült Államok a következő hónapokban esedékes választási kampány miatt nem lesz képes „politikai vezető szerepet” vállalni ebben a kérdésben, ezért meg kell fontolni egy „európai kezdeményezés” elindításának lehetőségét a „stratégiai autonómia” jegyében.

Címlapról ajánljuk
Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Közel 760 ezer diák tért ma vissza az iskolapadokba Szlovákiában a két hónapos nyári szünet után, köztük több mint 57 ezer elsőssel. A 2026/2027-es tanévkezdés azonban az átfogó oktatási reformon túl komoly aggodalmakat és társadalmi feszültséget is hoz, különösen a szlovákiai magyar közösség számára.

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Egyre több pénzt tudnak lefaragni a vevők a vételárból: itt a fordulat a magyar lakáspiacon

Egyre több pénzt tudnak lefaragni a vevők a vételárból: itt a fordulat a magyar lakáspiacon

Az idei év első hét hónapjában mindhárom használtingatlan-szegmensben nőtt az árengedmény mértéke a tavalyi év azonos időszakához képest - írja elemzésében az Otthon Centrum. A kínálati és a tényleges eladási ár közötti különbség a házaknál átlagosan 10,8, a téglalakásoknál 7,1, míg a panellakásoknál 6,1 százalék volt. Az adatokból jól látható, hogy a nagyvárosokban kevesebbet, a kisebb településeken és a vízparti övezetekben viszont jóval többet lehetett alkudni az eredeti árból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×