Yann Caspar, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója úgy véli, hogy a francia választások első fordulós eredménye aggasztó képet fest, hiszen Emmanuel Macron már biztosan nem szerez többséget, a koalícióra pedig egészen kicsi az esély. Így az sem kizárt, hogy a második forduló is patthelyzettel zárul.
Emmanuel Macron a június 9-i európai parlamenti választások után előre hozott választást írt ki, Yann Caspar szerint ennek az lehetett az oka, hogy a francia elnök megbízatása 2027-ben lejár, és már nem lehet újraválasztani, de vélhetően többséget sem tudna újra szerezni, de az egyre népszerűbb Nemzeti Tömörülést így talán meg tudja fékezni. A kutató szerint ha Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke lenne a kormányfő, akkor Macron azt tudja mondani, hogy megkapták a bizalmat, és csak ennyit tudnak.
"Macronnak ilyenkor könnyű dolga lesz, mert reggeltől estig azzal fogja tölteni az időt, és ez a politika, ne legyünk naivak, hogy megakadályozza a Nemzeti Tömörülést, hogy végrehajtsa a programját, és esetleg kiprovokálhat egy olyan helyzetet, ami a káosz széle lenne, és újra ő lehet a megmentő" – mondta Yann Caspar, és hozzátette, vannak olyan pletykák, hogy az elnök lemondana, nem töltené ki a ciklusát, és akkor esetleg újraindulhatna, bár erről alkotmányjogászok is vitáznak.
Ha nem szerez abszolút többséget a Nemzeti Tömörülés a hét végi második fordulóban, akkor az elemző szerint Emmanuel Macron próbálkozhat a baloldallal koalíciós kormányt alakítani, de úgy véli, ez nem lenne stabil, ez csak néhány hónapig tartana, mert hatalmas nézeteltérések vannak a baloldal és az elnök centrista tömbje között.
A vendég arról is beszélt, hogy a félprezidenciális francia politikai rendszerben az elnöknek van a legnagyobb demokratikus legitimitása, de közben elég erős a parlament és a kormány is, és "ilyen ellentétes helyzet még nem fordult elő, mint amilyen nézeteltérések lehetnek egy Bardella vezette kormány és a Macron vezette köztársaság között". Ez szerinte már nemcsak politikai válsághoz vezet, hanem rezsimválsághoz, mert az intézményrendszer már nem képes feldolgozni azokat az ellentéteket, amelyek jelen vannak a francia társadalomban. Hatalmas megosztottságot lát, szerinte három blokkra oszlott a politika, és az a baj, hogy ezek már nem tudnak egymással kommunikálni.
"Olyan nézeteltérések vannak, olyan ellentétek, amelyek adott esetben sajnos erőszakhoz is tudnak vezetni. Kell egy új politikai rend, ami figyelembe veszi ezeket az ellentéteket"
– tette hozzá.
A Nemzeti Tömörülés felfutásáról elmondta, hogy Marine Le Pen a 2017-es veresége után megértette, ha abban a pozícióban maradt, akkor soha nem fog hatalomba kerülni, mert olyan republikánus ellenállás lesz ellene. Most viszont több mint tízmillióan szavaztak a középre tartó pártjára, és ez egymillióval több szavazat, mint amit Emmanuel Macron kapott az első fordulóban 2022-ben. "Marine Le Pen bizonyos témáktól távol tartotta a francia szélsőjobboldalt, megértette, hogy a köztársaság szabályai alapján kell játszani" – mondta az elemző, és hozzátette, Marine Le Pen olyan képet festett le a politikai spektrumról, hogy ők nagyon is betartják a szabályokat, miközben a radikális elemeket kitette a pártból.
A Nemzeti Tömörülés előretörésében Yann Caspar szerint nagy szerepet játszott Emmanuel Macron mérlege, a romló gazdasági és közbiztonsági mutatók, miközben Franciaország nemzetközi szerepe csökkent. Az elnök a megválasztása után azt ígérte, hogy az egyik fő prioritása a francia szélsőjobboldal legyűrése lesz, de ez pont ellenkezőleg sült el, és egyre erősebbek lettek Le Penék.
A kampány ezért most arra szűkült le, hogy legyen ez egy népszavazás Emmanuel Macron személyéről, hogy menjen vagy maradjon, de már előtte az EP-kampány is elsősorban belpolitikai kérdésekről szólt. Az egyik fontos kérdés a bevándorlás ügye. Már éles ellentétek vannak francia és francia állampolgárok között is, hiszen a szabályok szerint akinek az egyik szülője francia vagy aki Franciaországban születik, automatikusan állampolgár lesz, így nagyon sokan érkeznek az egykori gyarmatok területéről, de az arányukról nincs hivatalos statisztika. "Ha valaki besétál Párizs bizonyos részeibe, akkor hiába nincsen etnikai statisztika, pontosan látja, hogyan változott a francia társadalom néhány év vagy évtized alatt" – mondta a kutató, és hozzátette:
a külvárosok, a fiatalokban már nincsen ez az alapidentitás, ami nem is patriotizmushoz vezetne, hanem egyszerűen elutasítják Franciaországot.
"Azt pontosan tudjuk, amikor vannak ilyen hatalmas ellentétek, amikor a rezsim, a politikai berendezkedés, ha nem is az összeomlás, de a leállás szélén van, akkor általában a francia történelem azt mutatja, hogy jönnek az erőszakos cselekmények" – mondta Yann Caspar, és idézte Emmanuel Macront, aki azt mondta, ha hatalomra kerül az egyik szélsőséges politikai erő, akkor polgárháború következik. Ennek szerinte már látszik a hatása, mert sok körzetben a második fordulóra visszalépett a baloldali jelölt, és azt kérte a szavazóktól, hogy voksoljanak Emmanuel Macron jelöltjeire a Nemzeti Tömörülés ellen. Korábban ez a taktikai szavazás működött az elnökválasztások második fordulójában, de a kutató nem biztos benne, hogy most is így lesz. Ráadásul az elnök nem adott ki hivatalosan ugyanilyen utasítást, hogy visszalépteti a jelöltjeit, és hogy szavazzanak a baloldali jelöltekre a Nemzeti Tömörüléssel szemben.
Az elemző szerint a Nemzeti Tömörülésnek a legpesszimistább forgatókönyvek alapján minimum 250 képviselője lesz a parlamentben, de ahhoz, hogy többséget lehessen alakítani, 289 képviselő kell. Jordan Bardella azt mondta, hogy akkor lesz miniszterelnök, ha abszolút többsége lesz, és semmiképpen nem akar egy olyan kormányt vezetni, amely kisebbségben van. Ezzel Yann Caspar szerint mozgósítani akart, de egyébként elképzelhető, hogy ha közel vannak a többséghez, lesz 270-275 képviselőjük, akkor is vállalja a feladatot, mert a Republikánus Párt segítségével működőképes lehet az új kormány.
Ha ellenzékben marad Marine Le Pen pártja, akkor szerinte az egyfelől kényelmes pozíció, másfelől viszont a 2027-es elnökválasztásig túl hosszú az idő, és a választói sem feltétlenül ilyen türelmesek. Ez Yann Caspar szerint
egy csapdahelyzet, amelyet Emmanuel Macron is felismert, amikor előre hozott választást írt ki.
Az elemző azt is kifejtette, hogy a rezsimválságnak az egyik sajátossága, hogy az elitek lecserélődnek. Egyre több a fiatal a politikában, Bardella is 28 éves, a miniszterelnök, Gabriel Attal alig múlt harminc, és Macron is fiatalnak számít. A Nemzeti Tömörülés szerinte pontosan megértette, hogy van erre egy egyre növekvő vágy a francia társadalomban, és ezzel meg tudták hódítani a vidékeket, a kis és középvárosokban a középosztályt.
Érdekes kérdést vet fel a kutató szerint Jordan Bardella személye, aki 28 évesen miniszterelnök-jelölt, de a pártban egy erős vezető van, Marine Le Pen. "Na most képzeljük el, ha Bardella a miniszterelnök, nyilván el fogja kezdeni érezni azt, hogy neki is lehet nagyobb jövője. Ha valaki miniszterelnök, csak egy álma lesz, az, hogy köztársasági elnök legyen. És akkor kérdés, hogy mennyire alakulhat ki konfliktus Marine Le Pen és Jordan Bardella között" – vetette fel az MCC kutatója, hozzátéve, hogy olyan opció egyelőre nincsen, hogy Jordan Bardella induljon 2027-ben mint elnökjelölt.
Ha a Nemzeti Tömörülés csak 250-260 mandátumot nyer, akkor Yann Caspar szerint az kevés a stabil kormányzáshoz, ezért Macron valószínűleg hetekig tárgyalni fog a baloldallal, és próbál elővenni egy olyan jelöltet a miniszterelnöki posztra, aki viszonylag konszenzusos, de szerinte ez nem tartana sokáig, mert utána az egyes törvények elfogadásánál szétesik az egység. "Lehet azt hetekig vagy akár hónapokig eljátszani, hogy most összeálltunk azért, hogy ne térjen vissza a »fasizmus«, egy idő után az következik, hogy nem lehet kormányozni" – magyarázta a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója.