A 64 éves ügyvéd a szavazatok több mint 34 százalékát szerezte meg, kilenc ponttal megelőzve fő ellenfelét, a jobbközép jelöltet, Ricardo Lombana volt konzult, aki elismerte vereségét.

Korábban Lombana azt mondta támogatóinak: "elismerem a Panamai Köztársaság megválasztott elnökét, José Raul Mulino urat", és "minden jót kívánok neki".

Mulino kijelentette: "felelősséggel és alázattal" fogadja az eredményeket. "Senki bábja nem vagyok" - hangsúlyozta a támogatóihoz intézett beszédében.

A választást beárnyékolta Ricardo Martinelli egykori elnök (2009-2014) sorsa, aki egykoron jelölt volt egy új ciklusra, de a bíróság ezt megakadályozta, és pénzmosás miatt 11 év börtönbüntetésre ítélte. A 72 éves milliárdos ellen emellett illegális lehallgatás és korrupció vádja is felmerült a brazil Odebrecht építőipari vállalatot érintő botrányban.

José Raul Mulino a Martinelli-kormány alatt biztonsági miniszter, majd külügyminiszter és igazságügyi miniszter volt. 2015 és 2016 között korrupciós vádak miatt előzetes letartóztatásban volt, majd eljárási hibák miatt szabadon engedték. Martinelli az elnökválasztáson nem indulhatott, ezért a tisztségre Mulinót jelölte utódjául.

Hárommillió panamai lakos volt hivatott megválasztani elnökét, valamint megújítani a 71 fős, egykamarás parlamentet és a regionális kormányokat ezen az egyszavazatos, egyszerű többséggel tartott választáson. A részvétel magas, több mint 77 százalékos volt.

A választás egy olyan időszakban zajlott, amikor Panamát korrupció sújtja, épp most esett át súlyos aszályon, amely csökkentette a híres csatornán - a gazdaság motorján - áthaladó tengeri forgalmat, és a migráció kérdése mindenütt jelen van: 2023-ban félmillió migráns érkezett az országba, ők a kolumbiai határon lévő Darién dzsungelen keresztül az Egyesült Államokba tartanak.