eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Sokan megsebesültek, amikor egy férfi kamionnal hajtott egy hivatalba Texasban

Egy ember meghalt, sokan megsebesültek Texasban, amikor egy férfi lopott kamionnal, bosszúból belehajtott az állami közbiztonsági hivatal épületébe pénteken.

A 42 éves Clenard Parker - egy hivatásos sofőr - Brenham városában egy nappal azt követően követte el a támadást, hogy a hivatalban elutasították teherautó-vezetői jogosítványának kiadását.

A férfi helyi idő szerint péntek délelőtt ellopott egy szállítmánnyal megrakott nagy méretű, 18 kerekű félpótkocsis kamiont, és nekivezette az épületnek. A helyszíni felvételek azt mutatták, hogy az épület komolyan megsérült, valamint a kamion vezetőfülkéje is roncsolódott.

A támadás halálos áldozata a kórházban hunyt el, rajta kívül 13 sérültről számoltak be a helyi hatóságok.

A település polgármestere, Atwood Kenjura sajtótájékoztatóján értelmetlen tragédiának nevezte a történteket. Hozzátette, hogy a férfi megpróbált kitolatni az épületből, és másodszor nekihajtani annak, ami a vizsgálat szerint a ház teljes összeomlásához vezetett volna.

A bosszú vezérelte elkövető sértetlenül szállt ki a kamionból, megpróbált elmenekülni, de a rendőrök elfogták, és letartóztatták.

Clenard Parker ellen az ügyészség több rendbeli bűncselekmény miatt tervez vádat emelni.

Címlapról ajánljuk

Tényleg megvan a válasz az ősi piramisok titkára?

A Nílus egy mára teljesen eltűnt, ősi mellékága mentén épültek fel az ókori egyiptomi piramisok, köztük a híres gízai piramis, több mint négyezer éve - állapította meg a piramisok építésének rejtélyét kutató amerikai kutatócsoport.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×