Infostart.hu
eur:
359.5
usd:
315.32
bux:
143464.88
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Students with arms raised in classroom
Nyitókép: Compassionate Eye Foundation/Rob/Getty Images

Terror az iskolában: drasztikusan megugrott az erőszakos cselekmények száma

A berlini rendőrség szerint a 2021-es, illetve 2022-es adatokhoz képest az elmúlt évben jelentősen megnőtt a brutalitásról tanúskodó iskolai bűncselekmények száma. A legtöbb esetben szándékosan elkövetett testi sértésről van szó. Hivatalos adatok szerint hasonló a helyzet a tartományokban is. Az iskolákban naponta átlagosan öt rendőri beavatkozásra kerül sor.

A német rendőrségi adatok szerint a tavalyi esztendőre vonatkozó, véglegesnek számító adatok még nem állnak rendelkezésre, mint ahogy számításba kell venni azt is, hogy a megelőző két évben a koronavírus-járvány is fékezően hatott az iskolai bűncselekmények számára, ennek ellenére a tavalyi tendencia minden kétséget kizáróan egyértelműen a növekedést jelzi.

Ami a konkrét adatokat illeti, 2021-ben a rendőrség az önálló tartománynak számító Berlin iskoláiban 1133 ilyen jellegű bűncselekményt, 2022-ben pedig 2344-et jegyzett fel. A tavalyi esztendőre vonatkozóan a hatóságok konkrét számot egyelőre nem említettek, ugyanakkor arról tájékoztattak, hogy a bűncselekmények száma ismét jelentős mértékben növekedett.

A Die Welt szerint ugyanakkor olyan bűncselekményekről volt szó, amelyek túlnyomó többségéről sem az iskolák, sem a rendőrség a nyilvánosságot, illetve a médiát nem tájékoztatta. Az ismertté vált adatok szerint legtöbb esetben szándékos testi sértés történt, 2022-ben ugyanakkor 370 esetben elkövetésekor fegyvert is használtak. Csaknem hasonló számú volt a különböző fenyegetések, illetve kisebb mértékű rablások, továbbá a kényszerítések száma.

Az erőszakos bűncselekmények áldozatainak száma 2021-ben a rendőrség adatai szerint 903 volt, egy évvel később már 2136. A hatóságok arra számítanak, hogy 2023-ban az egy évvel korábbi adathoz képest ezen a téren is jelentős emelkedés várható.

A rendőrség utalt arra is, hogy

a támadások, illetve a fenyegetések áldozatai között tanárok is voltak: 2021-ben 123, egy évvel később pedig 237.

A hatóságok – részben az előzetes adatok ismeretében is – a múlt évben a tanárok érintettségét illetően is jelentős növekedéssel számolnak.

A rendőrségi statisztika kitért arra is, hogy az elmúlt három év adatai alapján egy tanítási napon átlagosan legalább öt iskolai rendőri akció történt.

Ami a jövőt illeti, az erősödő iskolai erőszak megfékezése érdekében a rendőrség fokozott együttműködésre törekszik az iskolákkal.

Hasonló statisztikai adatokról számot be a legtöbb német tartomány belügyminisztériuma is, megerősítve azt is, hogy a diákok egyre több fegyvert visznek be az iskolákba, így a többi között Baden-Württembergben, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Szászországban, Türingiában vagy épp Bajoroszágban is nőtt az ilyen jellegű bűncselekmények száma.

A Die Zeit a brandenburgi oktatási minisztériumra hivatkozva okokat is sorolt fel, hogy miért növekszik a diákok által elkövetett erőszakos cselekmények, illetve fenyegetések száma. Így az önkontrollal kapcsolatos hiányosságokat, az alacsony önbecsülést, ugyanakkor családi és társadalmi okokat is említett. Ez utóbbiak között a családon belüli erőszak átélését, valamint a társadalmi normák, illetve értékek elutasítását. A médiában, valamint a különböző online platformon terjedő erőszakos tartalom szintén az agresszív magatartásra ösztönözhet – utalt rá a lap.

Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×