Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Interlaken, 2015. december 23.2015. június 4-én a svájci Interlakenben készített képen Mihail Hodorkovszkij volt orosz olajmágnás, az egykori Jukosz olajkonszern alapítója részt vesz a Svájci Gazdasági Fórumon (SEF). Egy orosz bíróság 2015. december 23-án elfogatóparancsot adott ki ajelenleg külföldön, nagyrészt Londonban élő Hodorkovszkij ellen. Vlagyimir Markin, az orosz szövetségi nyomozó bizottság közleménye szerint december 11-én vádat emeltek a volt olajmágnás ellen legalább két gyilkosság szervezésében való részvétel címén, miután Hodorkovszkij aznap nem jelent meg az egyik moszkvai bíróság idézésére. (MTI/EPA/Peter Schneider) *** Local Caption *** 51973984
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Schneider

Nem kapnak pénzt a Jukosz-részvényesek

Egy holland bíróság elutasította kedden azt a fellebbezést, amelyet Oroszország nyújtott be a Jukosz csődbe ment olajvállalat korábbi részvényeseinek járó 50 milliárd dollár megfizetéséről szóló 2014-es választottbírósági ítélet ellen.

A hágai székhelyű Állandó Választottbíróság 2014-ben döntött úgy, hogy az olajvállalat kisajátítása miatt az orosz államnak a GDP-je 2,5 százalékát kitevő 50 milliárd dollárt kell megfizetnie a részvényeseknek. Az eljárást a vállalat korábbi részvényesei, a Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises, a Man szigeti Yukos Universal, valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum kezdeményezte Oroszországgal szemben.

Oroszország fellebbezett a döntés ellen, csalással vádolta a korábbi részvényeseket. A hágai kerületi bíróság hatályon kívül helyezte a választottbírósági határozatot, azonban később a fellebbviteli bíróság helybenhagyta azt. 2021-ben a holland legfelsőbb bíróság ismét érvénytelenítette a végzést, arra hivatkozva, hogy az állítólagos csalásról szóló érvelést a hágai bíróság helytelenül hagyta figyelmen kívül, és az ügyet visszautalta az amszterdami fellebbviteli bíróságnak.

Az amszterdami törvényszék keddi határozatában úgy ítélte meg, hogy Oroszország csak a fellebbezési eljárás során hivatkozott arra, hogy a részvényesek csalást követtek el, miközben ezt az érvet az eredeti választottbírósági eljárás keretében is fel kellett volna vetni. A hivatkozás túl későn történt, és a tisztességes eljárással ellentétes, hogy ezt Oroszország csak a fellebbezés során tette meg - magyarázta a döntését a törvényszék.

A fellebbviteli bíróság ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy ha Oroszország időben élt volna a csalásra hivatkozással, akkor a választottbírósági ítéleteket helybenhagyták volna.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×