eur:
394.32
usd:
370.12
bux:
65360.38
2024. április 22. hétfő Csilla, Noémi
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Ursula von der Leyen maradna az Európai Bizottság élén – és a német politika mögötte áll

NATO-főtitkár nem lesz Ursula von der Leyenből, de az Európai Bizottság sokat bírált elnöke a posztján maradna a június EP-választások után is. Az elhatározását már be is jelentette, a német konzervatív vezetők támogatják is, de maradásáról valójában az európai választók döntenek.

Egyes sajtóértesülések szerint korábban állítólag Olaf Scholz kancellár megakadályozta, hogy Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöki tisztségét NATO-főtitkárira cserélje. Ez azonban nem szegte a német politikusnő kedvét arra, hogy az Európai Unióban ismét vezető szerepet vállaljon.

Jens Stoltenberg norvég NATO-főtitkár eredeti megbízatása már régen lejárt, és igaz, az is, hogy a bizottsági elnök, Ursula von der Leyen akkor foglalkozott a "váltás" gondolatával. Az Ukrajna elleni orosz háború nyomán azonban a korábbi norvég miniszterelnök megbízatását teljes konszenzussal hosszabbították meg a védelmi szövetség élén, vajában attól kezdve sejteni lehetett, hogy az Európai Bizottság hivatalban lévő elnöke is "újrázni" szeretne.

Szakértők szerint erre utalt Ursula von der Leyen az elmúlt hónapokban tanúsított szinte rendkívüli aktivitása, amely felölelte az Európai Unió tevékenységének főbb területeit. A bizottság elnökeként egyik legfőbb szószólója volt Ukrajna támogatásának, így legutóbb annak az 50 milliárd eurós segély folyósításának, amelyben a tagállamok az elkövetkező években az ostromlott országot részesítik.

Ukrajna támogatását erősítette meg épp a hét végén a Münchenben tartott nemzetközi biztonsági konferencián. Bejelentette azt is, hogy az általa vezetett bizottság heteken belül bemutatja az Európai Unió védelmi ipari stratégiáját, amely egyebek között a hadiipari termelés több mint 20 százalékos növelését irányozza elő. Közölte, hogy a választások után megalakuló új összetételű Európai Bizottságban újraválasztása esetén létrehozná a védelmi biztosi posztot.

Az 1990 óta CDU-tag Ursula von der Leyen 2013 és 2019 között az akkori Merkel-kormányban Németország első női védelmi minisztere volt. A hétgyermekes családanya ezt megelőzően ugyancsak a Merkel-érában éveken keresztül családügyi, majd szociális és munkaügyi miniszter volt. 2019. július 16-án választotta meg az Európai Parlament öt évre a bizottság élére. Miniszteri felkészültsége és legfőképp a német támogatás következményeként az állam- és kormányfők túlnyomó többsége támogatta őt, a parlamenti képviselők azonban már kritikusabbak voltak.

A mostani támogatás egyes tagállamok, köztük Magyarország, fenntartásai miatt nehezebbnek ígérkezik. Egyelőre "komolyabb" ellenjelölt neve sem merült fel, legalábbis német források riválist nem említenek.

Ursula von der Leyen az Európai Néppárt jelöltjeként méreti meg magát, és a néppárti elnök, Manfred Weber mellett támogatja őt Friedrich Merz és Markus Söder, a két német keresztény párt elnöke.

Ursula von der Leyen nem az első, aki újabb elnöki ciklus pályázója. Az elődök közül a portugál José Manuel Barroso kétszer, a francia Jacques Delors pedig háromszor volt az Európai Bizottság elnöke.

Értesülések szerint a francia elnök, Emmanuel Macron teljes mellbedobással támogatja őt, mint ahogy jó és pragmatikus kapcsolatokat alakított ki az olasz kormányfővel, Georgia Melonival is. Ahhoz azonban, hogy az Európai Bizottság elnöke maradhasson, az Európai Parlamentben többségre van szüksége, ez pedig nagymértékben függ attól, hogy milyen lesz a testület összetétele a júniusi EP-választás után.

Ursula von der Leyen a nagyobb támogatás reményében az elmúlt hónapokban a válságmenedzselés mellett igyekezett más területeken is bizonyítani, így párbeszédet hirdettetett a több európai országban is tiltakozó gazdákkal, valamint a mezőgazdaság támogatása mellett egyik élharcosa lett a "zöld átállásnak" is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×