Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
328.69
bux:
120340.08
2026. január 21. szerda Ágnes
RAFAH, GAZA - FEBRUARY 18: People inspect the damage to their homes following Israeli air strikes on February 18, 2024 in Rafah, Gaza. Strikes have intensified as Israel reiterated its intent to press on with a ground offensive in Gazas southern city of Rafah where some 1.4 million internally displaced Palestinians are sheltering, whilst a growing number of countries express alarm over the operation. (Photo by Ahmad Hasaballah/Getty Images)
Nyitókép: Ahmad Hasaballah/Getty Images

Izrael még másfél-két hónapig folytatná a gázai hadjáratot, de már másként

A jeruzsálemi katonai vezetés úgy számol, hogy hat-nyolc hét alatt megrendítő csapásokat mérhetnének a Hamász fegyvereseire.

A jeruzsálemi terveket ismerő két izraeli és két külföldi szakértő a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a másfél-két hónapos intenzív harcokat követően a továbbiakban már inkább csak célzott légicsapásokkal és kommandós akciókkal folytatnák a Hamász elleni harcot.

"Nem sok esély van arra, hogy a nemzetközi bírálatok miatt Benjamin Netanjahu kormánya leállítsa a Rafah elleni támadást" - nyilatkozta a brit hírügynökségnek az izraeli titkosszolgálat egyik korábbi tisztje. Avi Melamed az 1980-as és a 2000-es években az első, illetve második intifáda idején a palesztin lázadókkal folytatott tárgyalásokat vezette. Mint mondta: "Rafah a Hamász utolsó bástyája. Itt találhatók a szervezet még megmaradt katonai egységei is, amelyeket Izrael mindenképpen fel akar számolni, hogy elérje céljait ebben a háborúban."

Nemrég az izraeli védelmi miniszter is arról beszélt, hogy a Hamász 24 zászlóaljából már 18-at felmorzsoltak, a maradék egységek pedig Rafahba húzódtak vissza. Joáv Galant azt ígérte, hogy az ezeket célzó támadásokban, valamint a Hamász parancsnoki központjainak, illetve alagútjainak felszámolására indított hadműveletben már igyekeznek kímélni a polgári lakosságot, és ennek érdekében rendkívüli intézkedéseket hoznak.

A Reuters emlékeztet rá, hogy az egyiptomi határhoz közeli Rafahban és környékén több mint egymillió civil zsúfolódott össze, akiknek már nincs hova menekülniük. Joe Biden amerikai elnök ezért már kétszer is telefonon figyelmeztette Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy addig ne indítsa meg a végső támadást, amíg nincs elfogadható terv a palesztin lakosság védelmére.

Ugyanakkor a hírügynökség rámutat arra is, hogy az izraeli hadseregnek nincs elképzelése arról, miként tudna több mint egymillió menekültet visszaköltöztetni az övezet északi részébe. Az egyik nemzetközi segélyszervezet névtelenséget kérő munkatársa azt mondta, hogy olyan áteresztőpontokat akarnak létesíteni, ahol az izraeli katonák kiszűrhetik a Hamász harcosait a menekültek közül. Helybeli tisztviselők viszont értelmetlennek nevezték az emberek visszaköltöztetését az övezet északi részébe, mert ott nem működnek a közművek, nincs áram- és vízszolgáltatás, továbbá a csatornarendszer sem üzemel.

Egy jeruzsálemi illetékes ezért úgy vélte, hogy Rafah környékén fognak menekülttáborokat kialakítani, amelyek ellátására úszó mólókat építenek. Ezeknél rakhatnák ki a nemzetközi segélyszállítmányokat és itt köthetnének ki a kórházhajók is.

A Reutersnek ugyanakkor két amerikai kormánytisztviselő is úgy nyilatkozott: Washingtonnak komoly fenntartásai vannak az izraeli elképzelésekkel kapcsolatban és nem hiszi, hogy Jeruzsálem valóban megtett mindent a Rafahban rekedt civilek kimenekítése érdekében.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×