Rendkívül sűrű program vár az ukrán elnökre a következő negyvennyolc órában. Volodimir Zelenszkij a nap folyamán Berlinben Olaf Scholz kancellárral tárgyal, de este már Párizsban a francia államfővel, Emmanuel Macronnal ül tárgyalóasztalhoz. Szombat reggelre azonban már Münchenbe várják, ahol az immár 60. nemzetközi biztonsági konferencián mond beszédet. A konferencia keretében külön megbeszélést folytat az Egyesült Államokat képviselő Kamala Harris amerikai alelnökkel.

A berlini és a párizsi vizit elé időzítette Zelenszkij Ukrajna új biztonsági stratégiájának meghirdetését. Az elnök szerint az új "építményre" azért van szükség, hogy a két éve tartó orosz agresszió nyomán országét hosszú távon erőssé tegye. Ennek részét jelentik a kétoldalú biztonsági megállapodások előbb Németországgal, majd Franciaországgal is, és várhatóan az ukrán államfő erről tárgyal majd az amerikai alelnökkel is. Scholz kancellárral várhatóan délután tájékoztatják a sajtót.

Német elemzők szerint az ukrán elnök tudatában van annak, hogy országa NATO-csatlakozásról egyelőre nem lehet szó, így célja az, hogy országa védelmét mindenekelőtt kétoldalú biztonsági megállapodásokkal erősítse. Ilyen egyezményt kötött már Zelenszkij Nagy-Britanniával, amit most a berlini és a párizsi egyezmény követne.

Ukrajna nemzetközi támogatásának remélt erősítését jelzi ugyanakkor az elnök részvétele a müncheni biztonsági értekezleten is. Ezzel kapcsolatban a konferencia elnöke, Angela Merkel korábbi kancellár biztonsági főtanácsadója, Christoph Heusgen az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva fontos támogatásként értékelte a Németország és Ukrajna közötti biztonsági megállapodás tervezett aláírását.

A háromnapos konferencia – amelyen az előrejelzések szerint mintegy ötven ország és nemzetközi szervezetek több mint száz vezető képviselője vesz rész – Heusgen szerint rendkívüli lehetőséget kínál annak mérlegelésére, miként lehet Ukrajna támogatását tovább erősíteni

Elemzők arra számítanak, hogy Volodimir Zelenszkij szombati müncheni beszédében mindenekelőtt fegyver- és lőszerutánpótlást, valamint pénzügyi támogatást kér nyugati szövetségeseitől.

A müncheni nemzetközi biztonsági konferencia az idézett elemzők szerint egyedülálló lehetőséget biztosít a legsúlyosabb nemzetközi biztonság politikai kihívások megvitatására.

Az ukrajnai orosz háború mellett a másik fő téma a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni tavaly októberi terrortámadása óta rendkívüli módon kiéleződött közel-keleti válság megvitatása.

A első ilyen nemzetközi biztonsági konferenciát Münchenben 1963-ban tartották, a mostani immár a hatvanadik. Az idei értekezletre Oroszország és Irán nem kapott meghívást.