„Nem látunk semmilyen alapot nemcsak a fegyverzetellenőrzés és a hadászati kockázatok csökkentése terén teendő további közös intézkedésekre, de általában véve semmilyen, a stratégiai stabilitásról szóló párbeszédre sem az Egyesült Államokkal” – mondta a miniszter.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkva nem utasítja el a tárgyalások, valamint a politikai és diplomáciai rendezés lehetőségét a stratégiai stabilitás ügyében. „Keményen és szilárdan attól a feltételtől tesszük függővé ezt a lehetőséget, hogy a Nyugat előzetesen és teljes mértékben feladja rosszindulatú, az Oroszország biztonságát és érdekeit átfogóan aláásó irányvonalát” – hangsúlyozta Lavrov.

A miniszter az mondta, hogy Moszkva nem fenyegette nukleáris fegyverrel a Nyugatot, amelyet arra figyelmeztetett, hogy ő se fenyegessen. Álláspontja szerint a Nyugat azzal, hogy Ukrajnát a Krímre és Oroszország belső területeire mérendő csapásokra bujtogatja, és ezekhez nagy hatótávolságú eszközökkel is ellátja, azt bizonyítja, hogy nem akar semmilyen konstruktív megoldást, amely figyelembe venné az Oroszországi Föderáció jogos aggodalmait.

Leszögezte, hogy Moszkva továbbra is következetesen törekszik az Ukrajna elleni különleges hadművelet céljainak elérésére, amit a brit–ukrán biztonsági megállapodás sem fog tudni megakadályozni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök uszításával Lavrov konkrétan Londont vádolta meg. Lehetetlennek nevezte, hogy Oroszország vereséget szenvedjen Ukrajnában, amelyre szerinte

ugyanaz a sors vár, mint Afganisztánra és a többi országra, ahol a Nyugat „kalandorságba” bocsátkozott.

„Washington az oroszellenes töltetű NATO-blokk féktelen terjeszkedésére, a posztszovjet térségbe való terjeszkedésre vette az irányt, kiprovokálta az ukrajnai konfliktust” – mondta a miniszter.

Lavrov szerint Oroszország nem nyugodott bele, hogy „a kijevi rezsimet” eszközként használják fel a „biztonságát közvetlenül fenyegető veszélyek létrehozására”, valamint „támadásra minden ellen, ami orosz”. „Kijevet eszközzé akarták tenni, hogy megsemmisítse ezt a történelmet, ezt a közös emlékezetet és minden kapcsolatot az orosz és az ukrán nép között. Ez is közvetlenül fenyegeti az érdekeinket” – nyilatkozott.

A sajtótájékoztatón komoly hangsúlyt kapott a Lavrov szerint a történelmi emlékezet és az aktuálpolitika kérdéseiben alkalmazott kettős mérce kérdése. Rámutatott: Németország, Japán és Olaszország – a világháborúban legyőzött, megbánást tanúsító három egykori tengelyhatalom – idén az ENSZ-ben ismételten a nácizmus dicsőítését elítélő határozat ellen szavazott. Mint mondta, Moszkvát elgondolkodtatja, hogy „milyen irányba fejlődnek az ideológiai folyamatok nemcsak ezekben az államokban, hanem az egész Nyugaton”.

Kifogásolta egyebek között, hogy Drezdában eltávolították a város második világháborús amerikai–brit bombázására emlékeztető táblát, hogy a leningrádi blokád nem zsidó túlélői nem kapnak kárpótlást Németországtól, szemben a város ostromában részt vevő spanyol Kék Hadosztály veteránjaival, és hogy a Nyugat igyekszik elhallgatni, hogy a Szovjetuniónak döntő szerepe volt a nácizmus elleni harcban és a haláltáborok felszabadításában.

Emlékeztetve, hogy Moszkva elítélte a Hamász palesztin szervezetnek az izraeli civilek ellen elkövetett terrortámadását, felhívta a figyelmet arra, hogy az izraeli vezetés egyes tagjai hasonló rasszista megjegyzéseket tettek a gázai palesztinokra, mint az ukrán politikai elit tagjai a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosságra. Azzal vádolta meg Európát, hogy ezekben a kérdésekben kettős mércét alkalmaz, mindent megengedhetőnek tartva Izrael és Ukrajna részéről. Megjegyezte, hogy a „különleges hadművelet” két év alatt nem járt annyi polgári áldozattal, mint Izrael gázai katonai fellépése.

„Az izraelieknek még csak annak a benyomását sem szabad kelteniük, hogy mert a második világháború idején szenvedtek, ma minden megengedett számukra. Igen, ott volt a holokauszt, ez szörnyű bűntett, de ott volt a népirtás is a Szovjetunió összes népe ellen” – mondta.

Azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió népei nem kevésbé szenvedtek, hiszen a koncentrációs táborokban és Leningrádban a zsidókkal együtt irtották őket. „Ezen logika szerint most számunkra is minden megengedett, minden szabad lenne. Ez elvileg valószínűleg szisztematikusan lehetetlen, ha meg akarjuk őrizni a nemzetközi jogot” – mondta Lavrov.

Az ukrán börtönben meghalt, a kijevi politikai kurzust bíráló Gonzalo Lira blogger és újságíró példájára hivatkozva azt hangoztatta, hogy Kijevnek még amerikaiak kínzását is megengedik

„Mindennek a megengedése a katasztrófába vezető út”

– fogalmazott Lavrov.

A közel-keleti kérdésekről szólva ismételten síkra szállt a palesztin állam megteremtése mellett, és az mondta, hogy az ENSZ-ben hamarosan elő fogja terjeszteni a kollektív rendezésre vonatkozó javaslatait. Felszólított a Jemen elleni amerikai és brit agresszió beszüntetésére.

Lavrov hangot adott álláspontjának, miszerint az orosz-kínai kapcsolatok ma a legjobb korszakukat élik, és megbízhatóbbak és fejlettebbek, „mint egy katonai szövetség a korábbi értelemben vett hidegháborús korszakban”. Méltatta az Indiával fennálló viszony fejlődését is. Elmondta, hogy egyes közel-keleti országok – Irán, Törökország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar – Oroszország belső körének részévé váltak.