eur:
386.89
usd:
356.52
bux:
66229.17
2024. február 22. csütörtök Gerzson
Varga Mihály pénzügyminiszter a 2024-es költségvetési törvényjavaslatról és annak tárgyalási rendjéről tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2023. május 30-án. A jövő évi büdzsé fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Varga Mihály megnevezte, mely országok blokkolták volna a magyar EU-pénzek kifizetését

A pénzügyminiszter szerint nem jár sikerrel a "gyávák koalíciója".

Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-posztba pontosította az Indexnek azt a cikkét, amely arról számolt be, megszavazta a pénzügyminiszterekből álló Európai Tanács, hogy Magyarország megkaphasson egy csaknem egymilliárd euró értékű uniós támogatást, de ez nem tetszett minden tagállamnak, és itt Hollandiát, illetve a balti államokat említette a lap.

Az egyeztetésen a magyar kormány képviselő miniszter azonban bejegyzésében jelezte, hogy a Magyarországnak és Lengyelországnak a helyreállítási alapból járó támogatás folyósítását ugyanis Hollandia mellett nem csupán a litván–észt–lett hármas nem támogatta, hanem az úgynevezett „gyávák koalíciója”, vagyis a finn–dán–svéd trió sem.

Ők általánosságban érveltek a szupermérföldkövek mellett, mellékesen említve lengyeleket, magyarokat – írta Varga Mihály, és azt is leszögezte, ezek az országok mindent megtesznek azért, hogy a két országnak jogosan járó támogatásokat visszatartsák.

„Még a velünk kritikus Európai Bizottság is kitűnőre minősítette a magyar helyreállítási program módosítását, őket ez nem érdekelte. (A litván kolléga szerint még nem értek a magyar program vizsgálatának végére…) A kísérlet nem sikerült, a többség megértette és elfogadta a magyar program jelentőségét” – zárta bejegyzését Varga Mihály.

Az Európai Bizottság múlt heti javaslata alapján nemcsak Magyarország, hanem 12 másik uniós tagország is módosított a helyreállítási terven. A tanácsi jóváhagyás azt jelenti, hogy a magyar kormány hamarosan és külön feltételek teljesítése nélkül hozzájuthat az előleghez, ami a teljes összeg húsz százaléka, 920 millió euró. Ennek a pénznek a fele a következő év elején érkezik Brüsszelből, míg a fennmaradó összeg 2024 végén, de a helyreállítási pénz nagyobb részét továbbra is zárolják.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.22. csütörtök, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Vészesen fogynak az ukrán tartalékok, patthelyzetben az EU az ukrán utánpótlásokkal kapcsolatban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Vészesen fogynak az ukrán tartalékok, patthelyzetben az EU az ukrán utánpótlásokkal kapcsolatban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

A nyugati szövetségesek a háború eleje óta nem képesek megfelelően ellátni Ukrajnát a megígért mennyiségű fegyverrel, ez pedig egyre kritikusabb helyzetet teremt a frontvonalakon – írja az orosz állami TASZSZ. Az uniós nagykövetek szerdai megbeszélésén patthelyzet alakult ki az Európai Békekeret (EPF) további 5 milliárd euróval történő kiegészítéséről és egy Ukrajnának külön erre a célra szánt ugyanekkora alap létrehozásáról. A „francia-német blokád” egyelőre megbénította az egyeztetéseket. Németország nyitott a kompromisszumra, rugalmasságot javasolva, hogy az Ukrajnának nyújtott kétoldalú adományait részben beszámítsák az EPF-alaphoz való hozzájárulásokba. Franciaország viszont kitart amellett, hogy az európai fegyvergyártóktól vásároljanak új eszközöket a tagállamok – derül ki a Politico beszámolójából. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×