Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
310.65
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Voting box and election image,election. Getty Images
Nyitókép: krisanapong detraphiphat/Getty Images

Ez a csoport döntheti el a következő amerikai választást, felmérték a preferenciáikat

A párthoz nem tartozó, független szavazók csoportja döntheti el a 2024-es választásokat az Egyesült Államokban - hangzott el a Bullfinch Group közvélemény-kutató és a Freedom Works politikai elemzőközpont friss felmérését bemutató tájékoztatón hétfőn.

Brett Loyd, a Bullfinch Group elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az úgynevezett függetlenek az amerikai választók csaknem felét teszik ki, voksaik döntők lehetnek, ahogy meghatározóak voltak már 2016-ban és 2020-ban is.

Az október 20. és 23. között az ő körükben végzett kutatással kapcsolatban a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a csoporthoz tartozók 36 százaléka fogadja el Joe Biden elnökként végzett munkáját, miközben a kongresszus tevékenységét még kevesebben, 13 százalék tartja megfelelőnek.

A magukat függetlennek mondó választók túlnyomó többsége elutasítaná Joe Biden és Donald Trump indulását elnökjelöltként, ugyanakkor, amikor arról kérdezték őket, hogy jelenleg kire adnák szavazatukat az elnökválasztáson,

35 százalékuk mondta azt, hogy egy "harmadik párti" jelöltre, míg 31 százalék Donald Trumpra, 24 százalék Joe Bidenre voksolna.

A felmérés szerint az amerikai pártfüggetlen szavazóknak a legfontosabb téma a választási döntés meghozatalában a munkahelyek és a gazdaság állapota, amit a kormányzati vezetői képesség követ, míg a harmadik legfontosabb politikai téma a bevándorlás.

Brett Loyd az MTI kérdésére úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy a jövő évi elnökválasztáson ne Donald Trump és Joe Biden szerepeljen a szavazólapokon, egyelőre nem látható, váratlan eseménynek kell történnie. A szakértő úgy vélekedett,

Joe Biden esetében az lehet váratlan esemény, hogy maga lép vissza a demokrata párt nyomására, míg Donald Trump esetében azt említette példaként, hogy a korábbi elnököt jogerősen börtönbüntetésre ítélhetik az ellene zajló büntetőperekben.

A Bullfinch Group elnök-vezérigazgatója megállapította: egy harmadik jelölt felbukkanásának feltétele az, hogy az adott személyiség komoly anyagi háttérrel rendelkezzen, ugyanakkor az nem kritérium, hogy az Egyesült Államok minden államában szerepeljen a szavazólapon. Nevet ugyanakkor nem mondott, aki képes lehet annyi támogatást megszerezni, hogy jövő novemberben esélyes elnökjelöltként indulhatna.

Adam Brandon, a Freedom Works politikai hálózat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai választásokon a függetlenek mellett látható egyre inkább meghatározó demográfiai csoport, mégpedig

a millenniumi és a Z generáció, amelyek tagjai már most a szavazásra jogosultak több mint 40 százalékát teszik ki.

Millenniumi generációként szokták említeni az 1980-as évek elejétől a kilencvenes évek második feléig születetteket, míg Z generációként az 1997 után született fiatal felnőtteket.

Vasárnap hozták nyilvánosságra a The New York Times című napilap által megrendelt közvélemény-kutatást, amely azt mutatja, hogy október végén a választások szempontjából meghatározó öt billegő állam többségében Donald Trump vezet. Nevadában Donald Trumpot 52 százalék, míg Joe Bident 41 százalék támogatja. Arizona, Michigan és Georgia államban 5-6 százalékpont közötti a korábbi elnök előnye, miközben Wisconsinban a hivatalban lévő államfő, Joe Biden vezet a voksolás előtt csaknem pontosan egy évvel készült közvélemény-kutatás szerint.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×