Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Voting box and election image,election. Getty Images
Nyitókép: krisanapong detraphiphat/Getty Images

Ez a csoport döntheti el a következő amerikai választást, felmérték a preferenciáikat

A párthoz nem tartozó, független szavazók csoportja döntheti el a 2024-es választásokat az Egyesült Államokban - hangzott el a Bullfinch Group közvélemény-kutató és a Freedom Works politikai elemzőközpont friss felmérését bemutató tájékoztatón hétfőn.

Brett Loyd, a Bullfinch Group elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az úgynevezett függetlenek az amerikai választók csaknem felét teszik ki, voksaik döntők lehetnek, ahogy meghatározóak voltak már 2016-ban és 2020-ban is.

Az október 20. és 23. között az ő körükben végzett kutatással kapcsolatban a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a csoporthoz tartozók 36 százaléka fogadja el Joe Biden elnökként végzett munkáját, miközben a kongresszus tevékenységét még kevesebben, 13 százalék tartja megfelelőnek.

A magukat függetlennek mondó választók túlnyomó többsége elutasítaná Joe Biden és Donald Trump indulását elnökjelöltként, ugyanakkor, amikor arról kérdezték őket, hogy jelenleg kire adnák szavazatukat az elnökválasztáson,

35 százalékuk mondta azt, hogy egy "harmadik párti" jelöltre, míg 31 százalék Donald Trumpra, 24 százalék Joe Bidenre voksolna.

A felmérés szerint az amerikai pártfüggetlen szavazóknak a legfontosabb téma a választási döntés meghozatalában a munkahelyek és a gazdaság állapota, amit a kormányzati vezetői képesség követ, míg a harmadik legfontosabb politikai téma a bevándorlás.

Brett Loyd az MTI kérdésére úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy a jövő évi elnökválasztáson ne Donald Trump és Joe Biden szerepeljen a szavazólapokon, egyelőre nem látható, váratlan eseménynek kell történnie. A szakértő úgy vélekedett,

Joe Biden esetében az lehet váratlan esemény, hogy maga lép vissza a demokrata párt nyomására, míg Donald Trump esetében azt említette példaként, hogy a korábbi elnököt jogerősen börtönbüntetésre ítélhetik az ellene zajló büntetőperekben.

A Bullfinch Group elnök-vezérigazgatója megállapította: egy harmadik jelölt felbukkanásának feltétele az, hogy az adott személyiség komoly anyagi háttérrel rendelkezzen, ugyanakkor az nem kritérium, hogy az Egyesült Államok minden államában szerepeljen a szavazólapon. Nevet ugyanakkor nem mondott, aki képes lehet annyi támogatást megszerezni, hogy jövő novemberben esélyes elnökjelöltként indulhatna.

Adam Brandon, a Freedom Works politikai hálózat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai választásokon a függetlenek mellett látható egyre inkább meghatározó demográfiai csoport, mégpedig

a millenniumi és a Z generáció, amelyek tagjai már most a szavazásra jogosultak több mint 40 százalékát teszik ki.

Millenniumi generációként szokták említeni az 1980-as évek elejétől a kilencvenes évek második feléig születetteket, míg Z generációként az 1997 után született fiatal felnőtteket.

Vasárnap hozták nyilvánosságra a The New York Times című napilap által megrendelt közvélemény-kutatást, amely azt mutatja, hogy október végén a választások szempontjából meghatározó öt billegő állam többségében Donald Trump vezet. Nevadában Donald Trumpot 52 százalék, míg Joe Bident 41 százalék támogatja. Arizona, Michigan és Georgia államban 5-6 százalékpont közötti a korábbi elnök előnye, miközben Wisconsinban a hivatalban lévő államfő, Joe Biden vezet a voksolás előtt csaknem pontosan egy évvel készült közvélemény-kutatás szerint.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×