Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Voting box and election image,election. Getty Images
Nyitókép: krisanapong detraphiphat/Getty Images

Ez a csoport döntheti el a következő amerikai választást, felmérték a preferenciáikat

A párthoz nem tartozó, független szavazók csoportja döntheti el a 2024-es választásokat az Egyesült Államokban - hangzott el a Bullfinch Group közvélemény-kutató és a Freedom Works politikai elemzőközpont friss felmérését bemutató tájékoztatón hétfőn.

Brett Loyd, a Bullfinch Group elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az úgynevezett függetlenek az amerikai választók csaknem felét teszik ki, voksaik döntők lehetnek, ahogy meghatározóak voltak már 2016-ban és 2020-ban is.

Az október 20. és 23. között az ő körükben végzett kutatással kapcsolatban a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a csoporthoz tartozók 36 százaléka fogadja el Joe Biden elnökként végzett munkáját, miközben a kongresszus tevékenységét még kevesebben, 13 százalék tartja megfelelőnek.

A magukat függetlennek mondó választók túlnyomó többsége elutasítaná Joe Biden és Donald Trump indulását elnökjelöltként, ugyanakkor, amikor arról kérdezték őket, hogy jelenleg kire adnák szavazatukat az elnökválasztáson,

35 százalékuk mondta azt, hogy egy "harmadik párti" jelöltre, míg 31 százalék Donald Trumpra, 24 százalék Joe Bidenre voksolna.

A felmérés szerint az amerikai pártfüggetlen szavazóknak a legfontosabb téma a választási döntés meghozatalában a munkahelyek és a gazdaság állapota, amit a kormányzati vezetői képesség követ, míg a harmadik legfontosabb politikai téma a bevándorlás.

Brett Loyd az MTI kérdésére úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy a jövő évi elnökválasztáson ne Donald Trump és Joe Biden szerepeljen a szavazólapokon, egyelőre nem látható, váratlan eseménynek kell történnie. A szakértő úgy vélekedett,

Joe Biden esetében az lehet váratlan esemény, hogy maga lép vissza a demokrata párt nyomására, míg Donald Trump esetében azt említette példaként, hogy a korábbi elnököt jogerősen börtönbüntetésre ítélhetik az ellene zajló büntetőperekben.

A Bullfinch Group elnök-vezérigazgatója megállapította: egy harmadik jelölt felbukkanásának feltétele az, hogy az adott személyiség komoly anyagi háttérrel rendelkezzen, ugyanakkor az nem kritérium, hogy az Egyesült Államok minden államában szerepeljen a szavazólapon. Nevet ugyanakkor nem mondott, aki képes lehet annyi támogatást megszerezni, hogy jövő novemberben esélyes elnökjelöltként indulhatna.

Adam Brandon, a Freedom Works politikai hálózat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai választásokon a függetlenek mellett látható egyre inkább meghatározó demográfiai csoport, mégpedig

a millenniumi és a Z generáció, amelyek tagjai már most a szavazásra jogosultak több mint 40 százalékát teszik ki.

Millenniumi generációként szokták említeni az 1980-as évek elejétől a kilencvenes évek második feléig születetteket, míg Z generációként az 1997 után született fiatal felnőtteket.

Vasárnap hozták nyilvánosságra a The New York Times című napilap által megrendelt közvélemény-kutatást, amely azt mutatja, hogy október végén a választások szempontjából meghatározó öt billegő állam többségében Donald Trump vezet. Nevadában Donald Trumpot 52 százalék, míg Joe Bident 41 százalék támogatja. Arizona, Michigan és Georgia államban 5-6 százalékpont közötti a korábbi elnök előnye, miközben Wisconsinban a hivatalban lévő államfő, Joe Biden vezet a voksolás előtt csaknem pontosan egy évvel készült közvélemény-kutatás szerint.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×