Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A török elnöki sajtóiroda által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) frakciójának ülésén beszél a parlament ankarai üléstermében 2023. október 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki sajtóiroda

Erdogan török elnök: nem járulunk hozzá, hogy a palesztinokat töröljék a történelemből

"A Gázai övezetnek mindenképpen részét kell képeznie majd egy független, szuverén palesztin államnak, miután véget ér a palesztin Hamász és Izrael közötti háború" - mondta újságírók előtt szombaton.

Ankara nem fog támogatni olyan megoldásokat, amelyek révén "fokozatosan törölnék a palesztinokat az emberiség történetéből", és a Gázai övezetnek mindenképpen részét kell képeznie majd egy független, szuverén palesztin államnak, miután véget ér a palesztin Hamász és Izrael közötti háború - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő újságírók előtt a török média szombati jelentése szerint.

Erdogan úgy vélte, az Európai Unió nem tudott korrekt módon viszonyulni a jelenlegi gázai helyzethez, és ennek következtében "mélyen megrendült a bizalma" az unióban. Szerinte az európai országok azért állnak Izrael mellé, mert úgy érzik, "adósságuk" van a holokauszt miatt.

Erdogan pénteken beszélgetett újságírókkal Kazahsztánból hazafelé tartva, a repülőgépen. Nyilatkozatában ismét kitért arra a fogadkozására, hogy megszakít minden kapcsolatot Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel az izraeli hadsereg Gázai övezeti hadműveletei miatt.

"Netanjahu már nem olyan ember, akivel mi tárgyalni tudnánk"

- fogalmazott Erdogan. Hozzátette azt is, hogy nincs szó a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról Izraellel, mert a teljes szakítás szerinte a nemzetközi diplomáciában lehetetlen volna.

A török államfő elmondta: Ibrahim Kalin, a török hírszerzés vezetője folyamatosan egyeztet az izraeli hatóságokkal és a palesztin Hamász vezetőivel is annak érdekében, hogy véget vethessenek a háborúnak. Erdogan szerint Netanjahu felelős elsődlegesen a vérontásért, és "már elvesztette saját állampolgárainak támogatását is".

Erdogan bejelentette: Ebrahim Raiszi iráni elnök november végén Törökországba látogat, hogy a gázai helyzetről egyeztessen. A török elnök kiemelte, hogy az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) közelgő rijádi csúcstalálkozóján meg fogják vitatni,

miként tudnák kieszközölni tűzszünet létrejöttét a Gázai övezetben.

A török elnök kitért arra is, hogy amennyire csak lehetséges, igyekszik előmozdítani a svéd NATO-csatlakozás parlamenti ratifikációját, de megjegyezte, hogy Stockholm szerinte még mindig nem tette meg a szükséges lépéseket a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű szakadár fegyveres szervezet svédországi tevékenységével kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×