eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Facebook

A magyar légierő két gépe 215 embert menekített ki Izraelből

A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium közös mentőakciója keretében a Magyar Légierő két repülőgépe 215 emberrel a fedélzetén elhagyta az izraeli légteret és immár biztonságos légtérben haladnak Magyarország felé - közölte Szijjártó Péter vasárnap este a Facebook oldalán.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, az Izraelben zajló fegyveres konfliktus során egyik legfontosabb feladatuk, hogy a veszélyben lévő magyar embereket minél előbb hazahozzuk.

Szijjártó Péter azt írta, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium közös mentőakciója keretében a Magyar Légierő két repülőgépe 215 emberrel a fedélzetén az imént hagyta el az izraeli légteret és immár biztonságos légtérben haladnak Magyarország felé.

Mint minden esetben, most is csak akkor adunk tájékoztatást ilyen akciókról, amikor az abban érintettek már biztonságban vannak. Az idejekorán adott tájékoztatás ebben az esetben is magyar állampolgárok százainak életét veszélyeztette volna - hangsúlyozta a miniszter.

"Köszönjük Izrael, Ciprus, Görögország, Törökország, Bulgária és Románia hatóságainak az együttműködést a repüléshez szükséges engedélyek gyors kiadásában" - fogalmazott Szijjártó Péter.

Úton van Izrael felé az első amerikai katonai szállítmány

Az Egyesült Államok hadihajókat küld a Földközi-tenger keleti medencéjébe a Hamász Izrael elleni támadására válaszul, és már vasárnap katonai szállítmányt indított útnak - közölte Lloyd Austin védelmi miniszter.

A Pentagon vezetőjének vasárnapi közleménye szerint a lépés célja - Joe Biden elnökkel való egyeztetést követően - a védelmi minisztérium jelenlétének megerősítése, valamint a regionális elrettentő erő fokozása. Az Egyesült Államok hadseregének másutt állomásozó egységei is készen állnak, amennyiben az elrettentés céljából további erősítésre lenne szükség - derül ki a tájékoztatásból.

A döntés értelmében úton van a Földközi-tenger Izraelhez közeli régiójába az USS Gerald R. Ford repülőgép-szállító anyahajó. A haditengerészeti kötelékhez tartozik az USS Normandy rakétás cirkáló és több rakétás romboló. Emellett az Egyesült Államok mielőbb vadászrepülőgépeket is a térségbe akar küldeni, köztük a légierőhöz (US Air Force) tartozó F-35-ös, F-16-os, F-15 gépeket.

Lloyd Austin védelmi miniszter azt is közölte, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal katonai eszközöket küld Izrael számára, az első szállítmány már vasárnap útnak indult és néhány napon belül megérkezik a Közel-Keletre. A miniszter hozzátette, hogy a Pentagon vezetése a következő napokban is szoros egyeztetésben marad az izraeli védelmi erőkkel.

A Fehér Ház vasárnap azt közölte, hogy Joe Biden elnök vasárnap is telefonon egyeztetett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akit tájékoztatott a már útnak indított amerikai katonai szállítmányról, valamint az Egyesült Államok diplomáciai erőfeszítéseiről, amelyeket az elmúlt egy napban Izrael védelmében tett. A megbeszélésen szó volt a Hamász által elrabolt és túszul ejtett emberek sorsáról.

Amerikai kormányzati illetékesek washingtoni idő szerint vasárnap délután azt közölték, hogy az áldozatok között négy amerikai állampolgár van, de hivatalos bejelentés egyelőre nincs, és azt az izraeli kormányzati közlést sem erősítették meg, hogy a túszok között is vannak amerikaiak.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter korábban vasárnap arról beszélt, hogy az amerikai áldozatokról és túszul ejtett állampolgárokról szóló jelentésekhez egyelőre tényeket vár.

Helyi idő szerint vasárnap délután New Yorkban zárt ülést kezdett az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az ülés előtt Izrael ENSZ nagykövete újságírók előtt a támadásokról készült fotókat mutatott be, és embertelennek nevezte a történteket. Gilad Erdan azt mondta, hogy Izrael a Hamász cselekedetének elítélését várja a szabad világtól, és bírálta azokat az államokat, amelyek szerint a béke megteremtésének útja az önálló palesztin állam. Ahogy fogalmazott, békét nem lehet olyan szervezettel kötni, amelynek egyetlen célja, hogy elpusztítsa a másik felet, ahogy senki nem akart békét kötni Iszlám Állam, vagy az Al-Kaida terrorszervezettel sem.

Rashida Tlaib, az amerikai Demokrata Párt baloldali szárnyának kongresszusi képviselője Izraelt "apartheid államnak" nevezte közleményében, és gyakorlatilag Izraelt okolta a történtekért. A Képviselőház tagja a kialakult helyzetre reagálva úgy fogalmazott, hogy minden palesztin és izraeli élet elvesztése fájdalom, de szerinte az elnyomás ellenállást szül. Részben bírálva az amerikai demokrata kormányzatot is hozzátette, hogy mindaddig, amíg az Egyesült Államok feltétel nélkül milliárdokkal támogatja az "apartheid kormányt" az erőszak folytatódik.

Tom Cotton, a Szenátus hírszerzési bizottságának republikánus tagja vasárnap reggel a Fox News hírtelevízióban azt az elvárását hangoztatta, hogy az amerikai adminisztráció mutassa ugyanazt a jellegű elkötelezettséget Izrael támogatásában, mint amit Ukrajna felé is mutat, így küldjön katonai felszereléseket, többi között légvédelmi eszközöket.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×