"Szeptember 22-én ismét támadás érte Szevasztopolt, és a legcsekélyebb kétség sem férhet hozzá, hogy a támadást nyugati hírszerzési eszközök, a NATO műholdas berendezései és felderítő repülőgépek felhasználásával tervezték meg előre, és az amerikai és brit hírszerző szolgálatok támogatásával és a velük való szoros koordinációban hajtották végre" - mondta Zaharova.
Az orosz védelmi tárca szerint az orosz légvédelem öt rakétát lőtt le, de a csapásban megsérült az orosz Fekete-tengeri Flotta történelmi főhadiszállásának épülete, egy katona pedig eltűnt. Ukrán katonai források a támadással kapcsolatban halálhírét keltették Viktor Szokolov tengernagynak, a flotta parancsnokának, akiről ezt követően több videófelvétel is megjelent az orosz állami médiában, bizonyítandó, hogy él.
A külügyi szóvivő szerdán bejelentette:
Moszkva vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy Nagy-Britannia és titkosszolgálatai milyen szerepet játszottak tavaly márciusban az ukrajnai Bucsa városában történt "oroszellenes provokációban".
Rámutatott, hogy Oroszországnak annak ellenére sem sikerült megszereznie a bucsai áldozatoknak mondott személyek névsorát, hogy az ügyben az orosz külügyminiszter személyesen kérte az ENSZ főtitkárának segítségét. Emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britannia tavaly áprilisban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökeként megtagadta, hogy összehívjon egy tanácsülést a "bucsai eseményekkel" kapcsolatban.
Zaharova azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy a történtekben "közvetlenül részt vett", és azt mondta: brit elemző központok, PR-ügynökségek, és ezek álcája alatt a brit szakszolgálatok szerepet játszanak "a kijevi rezsim dezinformációs kampányaiban".
A szóvivő szerint alaptalanok azok az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádak, amelyeket a világszervezetnek az ukrajnai eseményeket vizsgáló "független nemzetközi bizottsága" fogalmazott meg hétfőn az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén ismertetett jelentésében.
Zaharova azt mondta, a bizottság következtetései áldozatnak és szemtanúnak beállított, véletlenszerűen kiválasztott emberek megalapozatlan beszámolóin alapulnak az orosz fegyveres erők állítólagos "bűncselekményeiről".
Álláspontja szerint a jelentés megerősítette, hogy a 2022 márciusában felállított testület politikai megbízás alapján, elfogult és korrupt módon fejti ki tevékenységét.
Az orosz külügyminisztérium szerdán közölte, hogy ellenintézkedésként Moszkva újabb 23 brit állampolgárt vett fel Nagy-Britannia katonai és politikai intézményei, valamint újságírói és tudományos közösségének képviselői közül az Oroszországba való beutazástól eltiltottak listájára. Szerepel köztük mások mellett - ukrán katonák brit területen való kiképzése miatt - Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Madeleine Alessandri, a brit Közös Hírszerzési Bizottság elnöke - aki szerepet vállal London ukrajnai stratégiájának kialakításában -, és Cressida Hogg, a BAE Systems hadiipari vállalat igazgatótanácsának elnöke. A korlátozás vonatkozik a brit pszichológiai központok azon munkatársaira is, akik "részt vesznek az Oroszország elleni fellépéshez szükséges információk gyűjtésében és elemzésében". Ezen intézmények közé tartozik a Védelmi Tanulmányok Királyi Intézete, a Henry Jackson Alapítvány és a Civitas Kutatóintézet.
Az orosz külügyminisztérium szerint "London ellenséges lépéseire válaszul folytatódik a munka a tiltólista bővítésén".
Az Egyesült Államoknak azzal az elhatározásával kapcsolatban, hogy nem hívja meg Oroszországot az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) november közepén esedékes San Francisco-i csúcstalálkozójára, a külügyi szóvivő kijelentette: Moszkva folytatni fogja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Washington maradéktalanul teljesítse a soros elnöki tisztségéből eredő kötelezettségeit. Úgy vélekedett, hogy az invitálás megtagadása tökéletesen illeszkedik a nemzetközi kötelezettségekkel visszaélő általános amerikai magatartásba.