Infostart.hu
eur:
386.16
usd:
331.76
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Szevasztopol. Forrás: X / MAKS 23
Nyitókép: Forrás: X / MAKS 23

Kaiser Ferenc: nincs reális esély arra, hogy az ukrán hadsereg elérje az Azovi-tengert

150 helyett 300 kilométer távolságba is tudnak lőni az ukránok hamarosan, de ez a háború befejezésére aligha lesz elegendő Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint.

A hírek szerint az eddigi legpusztítóbb fegyverszállítmányát kaphatja meg Ukrajna az Egyesült Államoktól, Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel azt közölte, korlátozott mennyiségben, de nagy hatótávolságú rakétákkal látja el a megtámadott országot. Az új rakétákat a HIMARS és más védelmi rendszerekből is ki lehet lőni.

"A HIMARS-ból, amit eddig az ukránok használtak, egy páncélozott konténerből hat 227 milliméteres rakétát lehetett kilőni, ehelyett van egy olyan verzió, amelyben egy darab 610 milliméteres, elég rövid rakéta van. Ez változattól függően akár 300 kilométerig is el tud lőni, ami lényegében azt jelenti, hogy az ukránok saját területről az orosz csapatok által megszállt területek bármelyik részére képesek precíziós csapásokat mérni, hiszen ezeket a rakétákat ugyanúgy egy-két méteres pontossággal célzó GPS-alapú irányzékkal látták el" – részletezte az InfoRádióban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Ez azt jelenti, hogy az ukránok lőszerraktáraktól kezdve katonai irányítási pontokig bármit tudnak támadni.

"Ha megfigyeljük, az ukránok több eredményes csapást mértek Szevasztopolra, több hajót megrongáltak, az orosz fekete-tengeri flotta parancsnokságát is eltalálták" – mutatott rá Kaiser Ferenc.

Azóta is megy a találgatás, hogy elesett-e az orosz parancsnok, orosz részről ezt cáfolják, viszont azóta sem mutatkozott.

Korábban 150 kilométert "tudtak" az ukránok, ez nőtt meg most a duplájára.

Hogy közel lehet-e az orosz védvonal áttörése, arra viszont Kaiser Ferenc egyértelmű nemmel felelt.

"Mindkét fél a saját sikereit kommunikálja. Az ukránoknak valamilyen eredményt fel kellene mutatni, mert nagyon tekintélyes mennyiségű és relatíve korszerű NATO-fegyverrendszert kaptak, ugyanakkor ezt az előrenyomulást hihetetlen módon megnehezítik azok a védelmi rendszerek, aknamezők és más akadályrendszerek, amelyeket az oroszok lényegében tavaly november óta építenek az általuk ellenőrzött területek frontvonalán. Ha át is törték az ukránok az első orosz védvonalat 12 kilométer mélységben, ott van még a második és a harmadik védelmi vonal is, ezeket is áttörni még 40 kilométer lenne, ekkor lenne reális esély rá, hogy elérjék az Azovi-tengert, ami relatíve sikert jelentene, elvágnák a földhidat Oroszország és a Krím között.

Erre reális esély nincs"

– folytatta.

Még azt is elmondta, hogy "belügyes egységek" vigyáznak arra az orosz védvonalaknál, hogy egy-egy dandár – 3000 katona – ne fusson szét, "simán rájuk lőnek", ha kell, így biztosítják a rendet, az orosz katonák tehát el sem tudnak menekülni.

Aztán viszont jön a csapadékos időszak, mint tavaly, a raszputyica, a sárlavina el fogja lehetetleníteni az ukrán szárazföldi akciózást.

Arról, hogy bevethetők-e amerikai kazettás bombák az ellentámadás során – ez sok polgári áldozattal is járhatna –, arról azt mondta, az amerikaiak európai szövetségesei aláírták az ezt betiltó egyezményt, de maga a világ tíz legnagyobb fegyvergyártójának jelentős része (USA, Oroszország, Kína, India, Dél-Korea, Törökország, Brazília) nem, Oroszország pedig a háború első pillanatától használja ezt; azért "a NATO-n belül is elég hamar elült a tiltakozás".

Kaiser Ferenc leszögezte, Ukrajnában ezer- és milliószám hever fel nem robbant lőszer.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×