Infostart.hu
eur:
379.98
usd:
324.48
bux:
0
2026. március 2. hétfő Lujza
Vlagyimir Putyin orosz elnök a 26. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén 2023. június 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/RIA Novosztyi/Pavel Bednyakov

Vlagyimir Putyin: Ukrajnában meg kell állítani a Nyugat háborúját

Az orosz elnök a dél-afrikai BRICS-csúcson mondott videó beszédében ismét a nyugatot vádolta az ukrajnai háború kirobbantásával és azt mondta, hogy országa a 6 vezető hatalom között van.

Nagyívű beszédet mondott Vlagyimir Putyin orosz elnök – igaz, a távolból – a dél-afrikai BRICS-csúcson. A szervezet olyan nagy gazdaságokat fog össze, mint Brazília, Oroszország, Dél-Afrika, India és Kína.

Hosszú ideig úgy tűnt, hogy Putyin is ott lesz Johannesburban, de azután, hogy háborús bűnökkel vádolták meg az ukrajnai gyerekek Oroszországba történő szállítása miatt – és mivel magában Dél-Afrikában is egyes hatóságok kilátásba helyezték, hogy őrizetbe veszik és átadják – végül nem ment el. Az orosz elnök ismét a Nyugatot vádolta az ukrajnai invázióért: „egyetlen cél irányít bennünket, hogy leállítsuk a nyugat és csatlósai által a Donbászban élők ellen indított háborút” – mondta.

„Egyes országok ama vágya, hogy fenntartsák a hegemóniájukat a világban vezetett a súlyos ukrajnai válsághoz” – tette hozzá. Moszkva azt állítja, hogy kész a háború lezárásához vezető tárgyalásokra, de ehhez úgymond „figyelembe kell venni az új realitásokat”. Ez azt jelenti, hogy Oroszország elfoglalta Ukrajna egyötödét és ezt a területet már nem is akarja visszaadni.

Mindez viszont elfogadhatatlan az ukrán vezetés számára, még akkor is, amikor a nyugati médiában kezdik egyre többet pedzegetni, hogy csökken az ukrán férfilakosság harci kedve és az ország kifogyhat a katonákból. Az AP hírügynökség szerint Putyin már előre felvette beszédét, amelyben illegitimnek nevezte az országa elleni szankciókat és arra utalt, hogy ellehetleníti az ukrán gabona-exportot, hacsak nem enyhítik az orosz mezőgazdasági és élelmiszer-termékekre vonatkozó korlátozásokat.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió nyíltan nem szankcionálta az orosz agrár-ágazatot, de korlátozta Oroszország hozzáférését a nemzetközi fizetési rendszerekhez, ami megnehezíti az orosz élelmiszer, műtrágya és más termékek piacra juttatását. Putyin ezzel indokolta az Ukrajnával korábban kötött gabona alku felfüggesztését. A Nyugat Oroszország megbüntetésével, „illegitim szankcióival és egy szuverén ország vagyonának befagyasztásával a szabadkereskedelem alapvető normáit tapossa” – mondta.

Egy hazai közönségnek szánt, otthoni beszédében közben Putyin „nehéznek” nevezte hazája demográfiai helyzetét. Korábban kiadta a kormánynak, tegyen lépéseket a születések számának növelésére és az átlagéletkor meghosszabbítására. A BRICS-csúcsra visszatérve, konfrontatív hangulatban üzent Hszi Csin-ping kínai elnök is, aki Putyinhoz hasonlóan azt mondta: „egy hegemóniájához megszállottan ragaszkodó ország, mindent megtesz a feltörekvő piacok és fejlődő országok megbénításáért. Aki gyorsan fejlődik, az a visszatartás célpontjává válik” – tolmácsolta a kínai elnök szavait Vang Vendao kereskedelmi miniszter. Hszi nem ment el a csúcs nyitónapjára. A találkozó fő napirendi kérdése a már most a globális lakosság 40%-át lefedő BRICS-csoport bővítésének módja.

Címlapról ajánljuk
Este lett és reggel, folytatódik az öldöklés Iránban

Este lett és reggel, folytatódik az öldöklés Iránban

Az izraeli hadsereg hétfő hajnalban légicsapást intézett a Hezbollah síita milícia több libanoni és bejrúti létesítménye ellen, a mentőszolgálat beszámolója szerint legalább tízen életüket vesztették.

Nagy kihívás a Merz-kormánynak, ami most őrli a németeket

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Az iráni–amerikai–izraeli katonai konfliktus hétvégi eszkalációja azonnali és széles körű piaci reakciót váltott ki világszerte, különösen Ázsiában, ahol hétfőn meredek eséssel indult a kereskedés. Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásai Irán ellen, amelyekben az iráni politikai és katonai vezetés több kulcsszereplője, köztük a legfelsőbb vezető is életét vesztette, új geopolitikai kockázati prémiumot építettek be az eszközárakba. A piacokat nem csak a katonai összecsapás ténye rázta meg, hanem az a bizonytalanság is, hogy a konfliktus gyorsan lokalizálható marad-e, vagy tartós, regionális háborúvá szélesedik, amely az energiaszállításokat és a globális növekedési kilátásokat is érdemben érinti. A befektetők klasszikus kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak. Az olajárak élesen megugrottak, a biztonságos menedékeknek tartott nemesfémek árfolyama emelkedik. Európában és Amerikában is eséssel indulhat a nap a részvénypiacokon. Mutatjuk a katonai konfliktus legfrissebb piaci hatásait!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×