Infostart.hu
eur:
378.43
usd:
321.3
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A brit jegybank, a Bank of England épülete (b) Londonban 2023. február 2-án, a pénzintézet 2023. februári jelentésének közzététele napján. Andrew Bailey, a bank kormányzója bejelentette, hogy a jegybank 50 bázisponttal 4 százalékra emelte alapkamatát. A szakember azt is jelezte, hogy az eddig vártnál rövidebb és sokkal sekélyebb recesszióra számít a brit gazdaságban. Bailey szerint a 2022. novemberi pénzügypolitikai jelentés óta fordulat történt a brit inflációs folyamatban, elsősorban a nagybani beszerzésű azonnali földgázárak felére csökkenése miatt, ezért a szigetországban az infláció mérséklődését vetítette előre 2023 második felére.MTI/EPA/Neil Hall
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Nigel Farage után brit muszlimok is számlazárolásokra panaszkodnak

Hamis indokkal, valójában politikai okokból megszüntették a bankszámláját – ez történt nemrég a briteknél Nigel Farage-zsal, a brexit egyik szellemi atyjával. De ez történik sok brit muszlimmal is, akik szerint a bankok „tönkreteszik az életüket”.

Amikor híre ment, hogy az ellentmondásos expolitikus, Nigel Farage bankszámláját felmondta a patinás Coutts Bank, a brexitpárti hangadó ellenfelei nehezen tudták palástolni a kárörömöt. Amint kiderült, hogy a bank hazudott, azt állítva, hogy a dolognak pusztán pénzügyi okai voltak (nem, Farage-ról politikai dossziét állítottak össze) bekapcsolt a brit fair play. A bankcsoport vezetőjének hamis információját még a BBC is átvette, ami után neki és a bank elnökének is mennie kellett.

Az ügy felszínre hozta sok, jóval hétköznapibb ember esetét is, aki az új angol szóval a „de-banking”, azaz debankolás áldozata lett, köztük sok brit muszlim esetét.

Erre a sorsra jutott a missziója szerint „a muszlim világ és a Nyugat közötti nagyobb megértést elősegíteni hivatott” brit székhelyű Cordoba Alapítvány. A szervezet néhány hete konferenciát szervezett Londonba a tunéziai politikai helyzetről, de amikor megpróbálta rendezni a helyszín bérleti költségeit, rájött, hogy a Farage-fiaskóban is érintett NatWest bank megszüntette a számláit – mindenféle figyelmeztetés vagy magyarázat nélkül.

A panaszos telefonhívásra azt a sztenderd választ kapta, hogy az ügyfélszolgálatosnak „nincs engedélye a részletek ismertetésére”. Utána jött egy levél az alapítvány igazgatójának a NatWest gazdájától, a Royal Bank of Scotlandtól, hogy az ottani számlákat is lezárják, majd a Barclays bank felmondta a magán lakáshitelszámláját – tudósított az esetről az Al-Dzsazíra.

Ő, a fia és felesége valójában már jóval a Farage-affér előtt a „debankolás” áldozataivá vált, mert 2014-ben az HSBC szüntette meg a számláikat. Az Al-Dzsazíra szerint egy friss kutatás kimutatta, hogy Nagy-Britanniában naponta ezer számlát zárnak le a pénzintézetek.

Mindez az úgynevezett „rizikótlanítás” politikája alapján történik: a bankok olyan magánszemélyeket, vállalkozásokat vagy intézményeket utasítanak el, akiket és amelyeket pénzügyi vagy jogi szempontból kockázatos kuncsaftnak tartanak. Viszont mindenféle magyarázat nélkül, kissé hasonlóan az Angolkák című ikonikus tévészatíra szállóigéjéhez: „a kompjuter azt mondta, hogy nem”. Pontosabban: a kompjuter, valamiféle rizikóalgoritmus alapján besorolja az embert a nemkívánatos kategóriába.

Anas Altikriti, a Cordoba Alapítvány vezetője szerint vele ez azért történt meg, mert bevallottan palesztinpárti aktivista és az iraki háború bírálója – bár az ő nézetei messze nem csak a muszlimokra jellemzők a szigetországban.

A Bloomberg közben egy Lutonban élő postás, Iqueel Ahmed esetét említi, aki hat hétig nem fért hozzá lakossági folyószámlájához, és a bank nem teljesítette a közműdíj-kifizetéseket. A számláját, a feleségéét és kiskorú gyerekei takarékszámláját magyarázat nélkül felmondták. Az ő aktivizmusa – bevallása szerint – abban merül ki, hogy egy hajléktalanokat segítő alapítvány oszlopos tagja.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×