Infostart.hu
eur:
360.64
usd:
307.41
bux:
0
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Moszkva, 2015. május 9.Orosz Armata T-14-es páncélozott harci járművek a győzelem napi katonai parádén Moszkvában 2015. május 9-én. Európában 1945. május 9-én ért véget a második világháború.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Az oroszok már mindenre készek, bevetik a szupertankot is Ukrajnában

Hírek szerint a moszkvai védelmi minisztérium eldöntötte, hogy Ukrajnába küldi a hadsereg T-14 Armata harckocsijait.

A közösségi médiában már többször felröppent a hír, hogy az oroszok bevetik a legmodernebb harckocsijaikat Ukrajnában. Több fénykép is megjelent, amelyek állítólag a front közelében készültek a T-14-ről. Mindeddig azonban egyetlen megbízható forrás sem erősítette meg az Armaták megjelenését a hadszíntéren.

Most a Twitteren publikáló NOELreports számolt be arról, hogy az orosz védelmi minisztériumhoz közelálló források szerint küszöbön az új tankok bevetése. Bár ezt a lánctalpast az orosz hadiipar vadonatújként reklámozza, valójában már majdnem tíz éve használja a hadsereg néhány alakulata. Sőt, pár darabot a szíriai polgárháborúban is kipróbáltak már. Akkor Moszkvában azt közölték, hogy a hadszíntéri tapasztalatok alapján módosítják a harcjárművet.

A T-14-es fejlesztése az ezredforduló tájékán kezdődött, és azt tervezték, hogy ezekkel váltják le az orosz hadsereg tankjait. A mérnökök – túlzás nélkül – forradalmi megoldások egész sorát alkalmazták az Armata megalkotásakor. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a háromfős személyzet a harckocsi elejében, egy erősen páncélozott kapszulában, egymás mellett ül. Baloldalon a vezető, középen a fegyverzet kezelője, mellette pedig a parancsnok.

A toronyban nincs senki, az ágyút automata tölti és a géppuskákkal együtt távvezérléssel irányítható.

Ez a megoldás a korábbiaknál fokozottabb védelmet, közvetlen találat esetén pedig nagyobb túlélési esélyt biztosít a személyzetnek. A kezelők a külvilágot kamerákon keresztül figyelhetik, és még egy felderítő drón is a rendelkezésükre áll. A gyártó azt is közölte, hogy a tank – némi továbbfejlesztés után – emberek nélküli, távolról irányított drónként is használható lesz.

T-14 Armata egy díszszemlén. Eddig csak parádéztak vele az oroszok. Forrás:Wikipédia
T-14 Armata egy díszszemlén. Eddig csak parádéztak vele az oroszok. Jól látható, hogy a személyzet a páncéltest elejében, egymás mellett foglal helyet. Forrás:Wikipédia

A gond csak az, hogy a T-14-es pokolian drága. Az orosz hadsereg legkorszerűbb T-90-es páncélosánál legalább négyszer többe kerül. Ezért, nem sokkal a rendszeresítés megkezdése után, Szergej Sojgu védelmi miniszter be is jelentette, hogy az orosz hadsereg alapharckocsija változatlanul a T-90-es marad, az Armatákkal csak néhány ezredet fognak felszerelni.

A legfrissebb elképzelések szerint a T-14-est mint kötelékvezető járművet vetnék be az olcsóbb T-90-kel, T-80-kal, vagy T-72B3M-kel együtt. A méregdrága tank felderítené a célokat és azokat szétosztaná a kötelék többi járműve között. Tűzharcba viszont csak a legvégső esetben bocsátkozna.

T-14 Armata. A tornyon tetején lévő
T-14 Armata. A tornyon tetején lévő "árbóc" az aktív védelmi rendszer szenzorait rejti. Emellett megfigyelhetők a különböző érzékelők, illetve a kamerák ablakai. Forrás:Wikipédia

Nyugati szakértők szerint amennyi előnye van a személyzet nélkül fegyvertoronynak, legalább annyi a hátránya is. Legfőképpen azt kifogásolják, hogy a különféle érzékelőkkel telezsúfolt, de csak gyengén páncélozott torony nagyon sérülékeny, ha találat éri és megrongálódnak a kamerák vagy a szenzorok, akkor akár az egész jármű harcképtelenné válhat.

Mindenesetre a T-14 Armata megélénkítette az amerikai és az európai harckocsifejlesztők fantáziáját. A tengerentúlon már el is készült az M1 Abrams legújabb változata, amely szintén személyzet nélküli fegyvertoronnyal épült. Európában viszont mindjárt két fejlesztés is folyik. A Rheinmetall német cég mérnökei ugyancsak robotizált fegyvertoronnyal építették meg – a Leopard 2 váltótípusának szánt – KF51 Panthert. Ehhez még egy új, 130 milliméteres harckocsiágyút is terveztek.

Rheinmetall KF51 Panther kísérleti harckocsi. Forrás:Wikipédia
Rheinmetall KF51 Panther kísérleti harckocsi. Forrás:Wikipédia

A másik német hadiipar óriás, a KMW a francia Nexterrel közösen fejlesztette ki új tankját, az EMBT-t, méghozzá szintén személyzet nélküli toronnyal. Bár egyelőre megtartották a francia cég régebbi, 120 milliméteres ágyúját, de már folynak a tesztek egy brutális, 140 milliméteres harckocsilöveggel is.

Ha a T-14-es valóban megjelenik Ukrajnában, az valószínűleg nem hoz lényeges változást a hadi helyzetben, mivel csak nagyon kevés létezik belőle. Ráadásul a fejlett nyugati technológiákra vonatkozó kiviteli tilalmak miatt a gyártás is rendkívül lassan haladhat, feltéve, hogy nem állították le teljesen.

Címlapról ajánljuk
Fodor Gábor: Magyar Péter első lépései döntően jók voltak, de vannak vitathatóak is

Fodor Gábor: Magyar Péter első lépései döntően jók voltak, de vannak vitathatóak is

Magyar Péter és a Tisza Párt első lépései döntően jók voltak a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője szerint. Fodor Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy bizonyos cselekedetek és lépések azonban erősen kritizálhatók vagy nem elfogadhatók.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×