6 °C
A közösségi médiában már többször felröppent a hír, hogy az oroszok bevetik a legmodernebb harckocsijaikat Ukrajnában. Több fénykép is megjelent, amelyek állítólag a front közelében készültek a T-14-ről. Mindeddig azonban egyetlen megbízható forrás sem erősítette meg az Armaták megjelenését a hadszíntéren.
Most a Twitteren publikáló NOELreports számolt be arról, hogy az orosz védelmi minisztériumhoz közelálló források szerint küszöbön az új tankok bevetése. Bár ezt a lánctalpast az orosz hadiipar vadonatújként reklámozza, valójában már majdnem tíz éve használja a hadsereg néhány alakulata. Sőt, pár darabot a szíriai polgárháborúban is kipróbáltak már. Akkor Moszkvában azt közölték, hogy a hadszíntéri tapasztalatok alapján módosítják a harcjárművet.
Russian sources close to the Ministry of Defense claim that the T-14 Armata tank is now being used on the battlefield in Ukraine.
— NOELREPORTS ?? ?? (@NOELreports) July 19, 2023
Until now, the T-14 is only known from parades. pic.twitter.com/UcQ8d2SIEy
A T-14-es fejlesztése az ezredforduló tájékán kezdődött, és azt tervezték, hogy ezekkel váltják le az orosz hadsereg tankjait. A mérnökök – túlzás nélkül – forradalmi megoldások egész sorát alkalmazták az Armata megalkotásakor. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a háromfős személyzet a harckocsi elejében, egy erősen páncélozott kapszulában, egymás mellett ül. Baloldalon a vezető, középen a fegyverzet kezelője, mellette pedig a parancsnok.
A toronyban nincs senki, az ágyút automata tölti és a géppuskákkal együtt távvezérléssel irányítható.
Ez a megoldás a korábbiaknál fokozottabb védelmet, közvetlen találat esetén pedig nagyobb túlélési esélyt biztosít a személyzetnek. A kezelők a külvilágot kamerákon keresztül figyelhetik, és még egy felderítő drón is a rendelkezésükre áll. A gyártó azt is közölte, hogy a tank – némi továbbfejlesztés után – emberek nélküli, távolról irányított drónként is használható lesz.
A gond csak az, hogy a T-14-es pokolian drága. Az orosz hadsereg legkorszerűbb T-90-es páncélosánál legalább négyszer többe kerül. Ezért, nem sokkal a rendszeresítés megkezdése után, Szergej Sojgu védelmi miniszter be is jelentette, hogy az orosz hadsereg alapharckocsija változatlanul a T-90-es marad, az Armatákkal csak néhány ezredet fognak felszerelni.
A legfrissebb elképzelések szerint a T-14-est mint kötelékvezető járművet vetnék be az olcsóbb T-90-kel, T-80-kal, vagy T-72B3M-kel együtt. A méregdrága tank felderítené a célokat és azokat szétosztaná a kötelék többi járműve között. Tűzharcba viszont csak a legvégső esetben bocsátkozna.
Nyugati szakértők szerint amennyi előnye van a személyzet nélkül fegyvertoronynak, legalább annyi a hátránya is. Legfőképpen azt kifogásolják, hogy a különféle érzékelőkkel telezsúfolt, de csak gyengén páncélozott torony nagyon sérülékeny, ha találat éri és megrongálódnak a kamerák vagy a szenzorok, akkor akár az egész jármű harcképtelenné válhat.
Mindenesetre a T-14 Armata megélénkítette az amerikai és az európai harckocsifejlesztők fantáziáját. A tengerentúlon már el is készült az M1 Abrams legújabb változata, amely szintén személyzet nélküli fegyvertoronnyal épült. Európában viszont mindjárt két fejlesztés is folyik. A Rheinmetall német cég mérnökei ugyancsak robotizált fegyvertoronnyal építették meg – a Leopard 2 váltótípusának szánt – KF51 Panthert. Ehhez még egy új, 130 milliméteres harckocsiágyút is terveztek.
A másik német hadiipar óriás, a KMW a francia Nexterrel közösen fejlesztette ki új tankját, az EMBT-t, méghozzá szintén személyzet nélküli toronnyal. Bár egyelőre megtartották a francia cég régebbi, 120 milliméteres ágyúját, de már folynak a tesztek egy brutális, 140 milliméteres harckocsilöveggel is.
Ha a T-14-es valóban megjelenik Ukrajnában, az valószínűleg nem hoz lényeges változást a hadi helyzetben, mivel csak nagyon kevés létezik belőle. Ráadásul a fejlett nyugati technológiákra vonatkozó kiviteli tilalmak miatt a gyártás is rendkívül lassan haladhat, feltéve, hogy nem állították le teljesen.
