Infostart.hu
eur:
363.06
usd:
308.56
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Búzaföld az oroszországi Rosztovi területen 2022. június 10-én. Az ENSZ szakosított szervezetei szerint az Ukrajna elleni orosz háború globális élelmiszerválsággal fenyeget.
Nyitókép: MTI/EPA/Arkagyij Budnyickij

Oroszország ellenségnek tekint minden fekete-tengeri, Ukrajnába tartó hajót

Moszkva már nem engedi át humanitárius folyosón az ukrán gabonaszállítmányokat, potenciálisan ellenséges hajókként tekint az azokat szállító közlekedési eszközökre. Közben támadja a gabonaszállítási létesítményeket, azzal vádolva Kijevet, hogy katonai eszközök szállítására használta őket.

Azután, hogy Oroszország bejelentette a gabonafolyosó lezárását és a gabonaegyezmény végét, megugrott a búza ára a nemzetközi piacokon - írja a BBC. A búza ára az európai tőzsdén szerdán 8,2 százalékkal emelkedett az előző napihoz képest, tonnánként 253,75 euróra (96 355 forint), míg a kukorica ára 5,4 százalékkal nőtt.

Az amerikai búza határidős jegyzései szerdán 8,5 százalékkal ugrottak meg, ami a legnagyobb napi emelkedés az ukrajnai orosz invázió kezdete óta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt támasztotta feltételül a gabonaszállítási megállapodás helyreállításához, hogy teljesítsék követeléseit. Ezek közt szerepel az orosz agrárbank visszaengedése a SWIFT fizetési rendszerbe.

Ezzel egyidőben a Fehér Ház szóvivője azzal vádolta Oroszországot, hogy Ukrajnát tervezi hibáztatni polgári hajók elleni támadásokért. A kikötővárosokat az utóbbi napokban folyamatos támadások érik Ukrajnában: Mikolajivban például 18 ember sebesült meg egy szerda esti légicsapásban.

Vitalij Kim, a régió kormányzója elmondta, hogy a sérültek közül kilencet, köztük öt gyermeket kórházba szállítottak kezelésre. További légicsapásokról számoltak be Odessza kikötője ellen is, míg az orosz ellenőrzés alatt álló Krímben egy dróncsapás végzett egy tizenéves lánnyal - közölte egy oroszok által támogatott tisztségviselő.

Az Odessza környéki légicsapásokat követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy szándékosan a gabonaexport infrastruktúráját veszi célba, ezzel veszélybe sodorja a sebezhető országokat. Kijev sürgette a fekete-tengeri térség más országait, hogy avatkozzanak be a teherhajók biztonságos áthaladásának biztosítása érdekében.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint július 20-án nulla órától kezdve minden, a Fekete-tengeren át ukrán kikötőbe haladó hajót úgy tekint, hogy az potenciális fegyverszállító jármű,

vagyis úgy tartja számon őket, mintha ukrán oldalon vennének részt a háborúban.

Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter szerint a légicsapások eddig 60 ezer tonna gabonát semmisítettek meg, valamint a gabonaexport infrastruktúrájának jelentős részét megrongálták. Oroszország kedden a kora reggeli órákban kezdte meg az ukrán kikötők elleni támadásokat, néhány órával azután, hogy kilépett a gabonamegállapodásból.

Szakértők szerint a jelenlegi helyzet mind az orosz, mind az ukrán gabona útját elvághatja, és hasonló helyzetet alakíthat ki, mint amilyen a háború elején volt jellemző.

Szerdán Vlagyimir Putyin azzal vádolta a Nyugatot, hogy a gabonakereskedelmet "politikai zsarolásra" használja fel. Moszkva azzal is vádolta Ukrajnát, hogy "harci célokra" használja a fekete-tengeri gabonafolyosót, és csapást mért Ukrajna fekete-tengeri kikötőire, miután hétfőn egy feltételezett tengeri dróntámadás megrongálta a Krímet Oroszországgal összekötő tengeri hidat.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×