Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Búzaföld az oroszországi Rosztovi területen 2022. június 10-én. Az ENSZ szakosított szervezetei szerint az Ukrajna elleni orosz háború globális élelmiszerválsággal fenyeget.
Nyitókép: MTI/EPA/Arkagyij Budnyickij

Oroszország ellenségnek tekint minden fekete-tengeri, Ukrajnába tartó hajót

Moszkva már nem engedi át humanitárius folyosón az ukrán gabonaszállítmányokat, potenciálisan ellenséges hajókként tekint az azokat szállító közlekedési eszközökre. Közben támadja a gabonaszállítási létesítményeket, azzal vádolva Kijevet, hogy katonai eszközök szállítására használta őket.

Azután, hogy Oroszország bejelentette a gabonafolyosó lezárását és a gabonaegyezmény végét, megugrott a búza ára a nemzetközi piacokon - írja a BBC. A búza ára az európai tőzsdén szerdán 8,2 százalékkal emelkedett az előző napihoz képest, tonnánként 253,75 euróra (96 355 forint), míg a kukorica ára 5,4 százalékkal nőtt.

Az amerikai búza határidős jegyzései szerdán 8,5 százalékkal ugrottak meg, ami a legnagyobb napi emelkedés az ukrajnai orosz invázió kezdete óta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt támasztotta feltételül a gabonaszállítási megállapodás helyreállításához, hogy teljesítsék követeléseit. Ezek közt szerepel az orosz agrárbank visszaengedése a SWIFT fizetési rendszerbe.

Ezzel egyidőben a Fehér Ház szóvivője azzal vádolta Oroszországot, hogy Ukrajnát tervezi hibáztatni polgári hajók elleni támadásokért. A kikötővárosokat az utóbbi napokban folyamatos támadások érik Ukrajnában: Mikolajivban például 18 ember sebesült meg egy szerda esti légicsapásban.

Vitalij Kim, a régió kormányzója elmondta, hogy a sérültek közül kilencet, köztük öt gyermeket kórházba szállítottak kezelésre. További légicsapásokról számoltak be Odessza kikötője ellen is, míg az orosz ellenőrzés alatt álló Krímben egy dróncsapás végzett egy tizenéves lánnyal - közölte egy oroszok által támogatott tisztségviselő.

Az Odessza környéki légicsapásokat követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy szándékosan a gabonaexport infrastruktúráját veszi célba, ezzel veszélybe sodorja a sebezhető országokat. Kijev sürgette a fekete-tengeri térség más országait, hogy avatkozzanak be a teherhajók biztonságos áthaladásának biztosítása érdekében.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint július 20-án nulla órától kezdve minden, a Fekete-tengeren át ukrán kikötőbe haladó hajót úgy tekint, hogy az potenciális fegyverszállító jármű,

vagyis úgy tartja számon őket, mintha ukrán oldalon vennének részt a háborúban.

Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter szerint a légicsapások eddig 60 ezer tonna gabonát semmisítettek meg, valamint a gabonaexport infrastruktúrájának jelentős részét megrongálták. Oroszország kedden a kora reggeli órákban kezdte meg az ukrán kikötők elleni támadásokat, néhány órával azután, hogy kilépett a gabonamegállapodásból.

Szakértők szerint a jelenlegi helyzet mind az orosz, mind az ukrán gabona útját elvághatja, és hasonló helyzetet alakíthat ki, mint amilyen a háború elején volt jellemző.

Szerdán Vlagyimir Putyin azzal vádolta a Nyugatot, hogy a gabonakereskedelmet "politikai zsarolásra" használja fel. Moszkva azzal is vádolta Ukrajnát, hogy "harci célokra" használja a fekete-tengeri gabonafolyosót, és csapást mért Ukrajna fekete-tengeri kikötőire, miután hétfőn egy feltételezett tengeri dróntámadás megrongálta a Krímet Oroszországgal összekötő tengeri hidat.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×