Valódi döntési szabadságra van szükségük a nőknek, hogy a karriert és a családot együtt is választhassák. A nőkre szükség van a munkaerőpiacon és a családban is, és Magyarország erre törekszik - jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök a Women Deliver 2023 elnevezésű, a nők globális helyzetének javításával foglalkozó konferencia nyitó panelbeszélgetésén a ruandai fővárosban hétfőn.

A magyar államfő hivatalos ruandai állami látogatásának záróprogramjaként vett részt a nemzetközi konferencián.

Novák Katalin mellett a panelbeszélgetés tagja volt Macky Sall szenegáli és Zevde Szahle-Vork etióp elnök, valamint Natalia Kanem, az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) ügyvezető igazgatója és Sabana Baszidzs Raszih, az afganisztáni nők vezetőképző iskolájának (School of Leadership) társalapító elnöke.

A konferencia mottójának megfelelően a panelrésztvevők a különböző országokban és térségekben a nők által sikeresen alkalmazott megoldásokat és a női szolidaritás problémamegoldó erejét helyezték a párbeszéd középpontjába.

Novák Katalin a panelbeszélgetés során megerősítette: a teljes női egyenlőséget egy ország még nem érte el azzal, hogy nőt választott elnökké, de ez egy nagyon jó kezdet.

Mint kifejtette, Magyarországon több nő szerez évente egyetemi diplomát, mint férfi, és több diplomás nő dolgozik, mint férfi.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a nők előtt álló legfőbb kihívás az, amikor dönteniük kell, hogy az anyaságot vagy a karriert válasszák. Hozzátette: Magyarországon a nők az állami támogatásoknak köszönhetően nyugodtan választhatják mindkettőt, mert a nőkre szükség van a munkaerőpiacon és a családban is.

A köztársasági elnök kiemelte: legfontosabb céljának azt tekinti, hogy a család és a karrier közötti egyensúly megteremtése érdekében minden magyar nő annyi gyereket vállalhasson, amennyit csak szeretne. Pozitívumként megemlítette, hogy Magyarországon 10 év alatt 25 százalékkal nőtt a termékenység, a házasságok száma pedig a kétszeresére emelkedett.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a négy vagy több gyereket vállaló magyar nőknek az életük során többé nem kell jövedelemadót fizetniük. Külön megemlítette, hogy Magyarországon az apa mellett a nagyszülők is igénybe vehetik a három évig tartó állami gyermeknevelési támogatást.

Novák Katalin kérdésre válaszolva aláhúzta: Magyarországon még több nőre lenne szükség a parlamenti képviselők között, mert a jelenlegi országgyűlési képviselőknek kevesebb mint 15 százaléka nő. Ezenkívül megemlítette: bár nem ő dönt ebben a kérdésben, de sajnálja, hogy augusztus 1-jétől nem lesz női miniszter a magyar kormányban.

Zevde Szahle-Vork etióp elnök felhívta a figyelmet az erőszakos fegyveres konfliktusoknak a nőkre gyakorolt különösen negatív hatására, példaként említve a nemi erőszakkal járó bűncselekményeket és a kényszerű, országon belüli migrációt. Hangsúlyozta: egy országban sem szabad megengedni, hogy a nőket megfélemlítsék, és reményének adott hangot, hogy a pozitív változások utat törnek maguknak a női egyenjogúság területén is.