Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: Gary S Chapman/Getty Images

5,3-as erejű földrengés volt a magyar-román határnál

Magyarországon is "durván érezni lehetett". Erősebb volt a két héttel ezelőttinél.

5,3-as erősségű földrengés volt kedd este 20 óra 26 perckor a romániai Arad megyében, 25 kilométerre keletre a megyeszékhelytől, 6,4 kilométeres mélységben az Országos Földtani Intézet szerint - közölte az Aradi Hírek és több más, helyi hírekkel foglalkozó médium.


Az aradi Kossuth (Mărășești) és Templom (Lucian Blaga) utcákban épületek rongálódtak meg kisebb mértékben a katasztrófavédelmi felügyelőség szerint.

Helyszíni információink szerint a határ magyar oldalán is durván érezni lehetett a rengést, az Aradtól 80 kilométerre lévő Orosházán 10 percig mozgott a föld.

Temesváron 5,2-es erejű földrengésről tudósítottak.

Május végén, mintegy két hete ennél kisebb földrengés volt nagyjából ugyanott.

A Tion.ro egy videót is közöl arról, hogyan kell viselkedni földrengés esetén.

Az MTI további információi a következők:

  • Aradtól 24, Temesvártól 50, Békéscsabától 74, Resicabányától 93 kilométerre történt a rengés.
  • A mostani földmozgást Kolozsváron és Románia számos városában is érezni lehetett.

A közelmúltban pedig szakértő vendégünk is megnyilvánult a témában - az Arénában.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×